Magyarország Kormánya, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség közös tájékoztató kampányba kezdett, hogy minden érintett devizahiteles ügyfél figyelmét felhívja a jelenleg is elérhető, a törvény szerint március 29-ig igényelhető Árfolyamgát II. védelmi megoldásra. További információk

Főbb információk az Árfolyamgát II. konstrukcióval kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapja alapján:

• Miként működik az új árfolyamgát és hogyan vehető igénye?

• A kétfelé bontott árfolyam-különbözet mely része terheli a hiteladóst?

• Mit értünk legmagasabb devizaárfolyam alatt?

• Ki élhet az új árfolyamrögzítés lehetőségével?

• Meddig vehető igénybe a lehetőség?

• Átléphetnek-e az új rendszerbe azok, akik korábban kötöttek gyűjtőszámlahitel szerződést?

• A gyűjtőszámlahitel szerződés módosításának szabályai

• Hogyan történik a devizahitelszerződésből és a gyűjtőszámlahitelkeret-szerződésből fennálló tartozás törlesztése a rögzítés időszakát követően?

• A közszférában dolgozókra vonatkozó speciális szabályok

• Árfolyamgáttal kapcsolatos gyakori kérdések és válaszok (2012. november)

Miként működik az új árfolyamrögzítés és hogyan vehető igénybe?

Az új árfolyamrögzítés azokra a deviza alapú kölcsönökre és pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik,

• melyet természetes személyek vettek igénybe adósként vagy adóstársként,

• a tartozást euróban, japán jenben vagy svájci frankban tartják nyilván,

• a törlesztési kötelezettséget forintban teljesítik és

• a kölcsön fedezete Magyarország területén lévő lakóingatlan, vagy állami kezességvállalással fedezett (az úgynevezett fészekrakó hitel).

Azoknak az ügyfeleknek, akik élni kívánnak a lehetőséggel a törlesztőrészletet a közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat átadását követő második törlesztési hónaptól rögzített árfolyamon számítják át forintra az intézmények.

A rögzített árfolyam

• a svájci frank esetében 180 HUF/CHF,

• az euró esetében 250 HUF/EUR,

• a japán jen esetében pedig 2,5 HUF/JPY.

Az új árfolyamrögzítéses konstrukcióban a tényleges és a rögzített árfolyamon számolt törlesztőrészletek közötti különbséget az árfolyamrögzítés időszakában ún. gyűjtőszámlán, kétfelé bontva tartják nyilván a hitelintézetek. Erre vonatkozóan az intézmények ún. gyűjtőszámlahitel keretszerződést kötnek az adóssal.

A kétfelé bontott árfolyam-különbözet mely része terheli a hiteladóst?

A hitel törlesztőrészlete alapvetően két részből tevődik össze: a tőketörlesztésből és a kamatfizetésből. E két rész aránya a törlesztés időszaka alatt változik. (Egyenlő részletekben történő (azaz annuitásos) törlesztés esetén a törlesztési időszak elején az adott havi törlesztőrészletben a kamatfizetés aránya jóval magasabb, mint a tőketörlesztés aránya, míg később a tendencia fordul, és a tőketörlesztés aránya lesz nagyobb.

A rögzített árfolyam alkalmazásánál mind a tőketörlesztésre, mind pedig a kamatfizetésre vonatkozóan havonta kiszámítják az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözetet, és ez az árfolyamkülönbözet kerül a gyűjtőszámlára. A két részre eső árfolyamkülönbözet későbbi megfizetése azonban csak az egyik esetben terheli az adóst!

1. Az aktuális törlesztőrészlet tőkerészének árfolyamkülönbözete az ÜGYFELEKET terheli.

2. A kamatfizetésre vonatkozó árfolyamkülönbözet megfizetése az ÁLLAMOT TERHELI, azaz ezt nem a hiteladós fizeti meg (ez az ún. „mentesített követelésrész”).

Mit értünk legmagasabb devizaárfolyamon?

Annak érdekében, hogy az esetleg túl magasra szökő árfolyamok ne róhassanak további terhet a devizahitellel rendelkező családokra, az a legmagasabb devizaárfolyam is szerepel a törvényben, amelyen felül már a gyűjtőszámlahitel egyenlege sem növekszik tovább.

A legmagasabb árfolyamok a következők:

• a svájci frank esetében 270 HUF/CHF,

• az euró esetében 340 HUF/EUR,

• a japán jen esetében pedig 3,3 HUF/JPY.

Az alábbi ábra az árfolyamrögzítés lényegét mutatja az árfolyamok alakulásának függvényében

Nagyításhoz kattintson a képre!

Ki élhet az új árfolyamrögzítés lehetőségével?

Az árfolyamrögzítés lehetőségével csak azok a devizában eladósodott lakossági ügyfelek élhetnek, akik az alább felsorolt valamennyi feltételnek megfelelnek az első rögzített árfolyamon történő törlesztésig:

a. a devizakölcsön fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot,

b. a hiteladós nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt, illetve az ilyen programban való részvételét legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazásának kezdetéig megszünteti,

c. a devizakölcsönnek a folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított forint összege nem haladta meg a 20 millió forintot,

d. amennyiben a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog is terheli, e zálogjog által biztosított egyik követelés tekintetében sem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem, illetve

e. a zálogtárgyra nincs folyamatban lévő végrehajtás,

f. pénzügyi lízingszerződés esetén a szerződést a felek 2011. december 15-e előtt kötötték.

Meddig vehető igénybe a lehetőség?

A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését a hiteladós 2013. március 29-éig írásban kezdeményezheti a pénzügyi intézménynél. A feltételek fennállása esetén az intézmény köteles az árfolyamrögzítést biztosítani. Abban az esetben, ha az adós minden szükséges dokumentumot az intézmény rendelkezésére bocsátott, szerződés megkötésére 60 napon belül sor kerülhet. A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötéséért a pénzügyi intézmény semmilyen költséget nem érvényesíthet.

Fontos, hogy a hiteladósnak még az eredetileg megállapított törlesztőrészletet kell fizetnie mindaddig, amíg a rögzített árfolyam alkalmazása meg nem kezdődik. (Ellenkező esetben előfordulhat, hogy összesen 90 napot meghaladó késedelembe esik és nem veheti igénybe a rögzített árfolyamon való törlesztés lehetőségét!) A rögzített árfolyamon először a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötése utáni – a közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat leadását követő – második törlesztőrészlet fizethető.

A kérelmek benyújtásának legkorábbi időpontja

• közszférában dolgozók esetében 2012. április 1., azaz a törvény hatályba lépését követően azonnal,

• a nem közszférában dolgozók esetében a hitel célja szerint megbontásra kerül

  • a lakáscélú kölcsönnel, és lízinggel rendelkezők esetében 2012. június 1.,

  • nem lakáscélú devizakölcsönnel (szabadfelhasználású devizakölcsönnel) rendelkezők esetében 2012. szeptember 1.

Az intézmények döntése szerint a kérelem a fenti időpontok előtt is befogadható, ezzel kapcsolatosan érdeklődjön a hitelezőjénél!

A szerződés időtartama maximálisan 5 év (60 hónap) lehet, azonban záró időpontja legkésőbb 2017. június 29-re eshet.

További szabály, hogy a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsön lejárata.

Átléphetnek-e az új rendszerbe azok, akik a korábban kötöttek gyűjtőszámlahitel szerződést?

A korábbi árfolyamgátba lépett ügyfelekre automatikusan – külön kérelem nélkül – vonatkoznak az új árfolyamgát szabályai. Elvileg ugyan van lehetőség kérni, hogy a korábbi feltételrendszer alkalmazása legyen érvényes, azonban ezt érdemes átgondolni, hiszen a „régi” rendszerben a rögzített és az aktuális piaci árfolyam közötti különbözet teljes összege az ügyfeleket terheli, míg az „újban” a kamat- és kamatjellegű díjak, költségek árfolyam-különbözetre eső részét az állam és az intézmény átvállalja.

A gyűjtőszámlahitel-szerződés módosításának szabályai

A rögzített árfolyamon való törlesztés megszüntetése először annak kezdetétől számított 36 hónapot követően, legkésőbb pedig a teljes futamidő lejáratát megelőző utolsó előtti törlesztőrészlet esedékessége előtt kezdeményezhető.

A hitel részleges vagy teljes előtörlesztése is lehetséges, azonban a teljes előtörlesztést a pénzügyi intézmény csak abban az esetben fogadja el, ha az előtörlesztett összeg a gyűjtőszámlára vonatkozó tartozást is fedezi. Részleges előtörlesztés esetén az eredeti devizakölcsön előtörlesztése valósul meg, tehát nem kérhető a gyűjtőszámlahitel előtörlesztése.

Hogyan történik a devizahitelszerződésből és a gyűjtőszámlahitelkeret-szerződésből fennálló tartozás törlesztése a rögzítés időszakát követően?

A hiteltartozás összege

Amennyiben belépett a programba, a rögzítés periódusának megszűnését követően – de legkésőbb 2017. július elsejétől – a havi fizetési kötelezettség két részből tevődik majd össze.

• Az egyik: a devizahitelszerződés törlesztése, mely újra az aktuális, piaci árfolyamon történik. Mivel a forint/devizák egymáshoz képesti árfolyamának alakulása nagyon változó, előre nem tudni, hogy a rögzítés lejártát követően milyen mértékű lesz a devizahitel törlesztő részlete.

• A másik: a gyűjtőszámlahitelkeret-szerződésből eredő fizetési kötelezettség, mely abban az esetben áll fenn, ha a gyűjtőszámlán tartozás halmozódott fel a rögzítés időszaka alatt. Ez esetben a gyűjtőszámlahitel után fizetendő törlesztőrészlet mértékét a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény úgy köteles megállapítani, hogy a gyűjtőszámlahitel után fizetendő törlesztőrészlet – a kamattal és egyéb költségekkel együtt – nem haladja meg a rögzítés periódusa alatt fizetett utolsó törlesztőrészlet 15%-át.

Ha tehát a rögzítés időszakában utolsó részletként 70.000 forintot fizetett, akkor a gyűjtőszámlahitel törlesztése mértékét 70.000 x 0,15 vagyis maximum 10.500 forintban állapíthatják meg. Ez az összeg tartalmaz tőkét és kamatot is.

Az egyes hitelek futamidejének alakulása

1. A devizahitel törlesztése az eredeti szerződés szerinti futamidő szerint folytatódik tovább.

2. A gyűjtőszámlahitel futamideje a bemutatott törlesztési korlátok figyelembevételével kerül meghatározásra, de nem lehet hosszabb, mint az eredeti devizakölcsön futamideje +30 év.

3. További, a két hitel (a devizahitel és a gyűjtőszámlahitel) törlesztesztésére együtt érvényes korlát, hogy a törlesztés futamideje legfeljebb a hiteladós 75. életévének betöltéséig terjedhet. A hiteladós 75 életévét meghaladhatja a gyűjtőszámlahitel futamideje abban az esetben, ha több hiteladós van az eredeti devizaalapú hitelszerződésben, és legalább egy hiteladós nem tölti be a 75. életévét a gyűjtőszámlahitel futamideje alatt.

E két futamidő korlát a gyűjtőszámlahitelszerződés mértékére meghatározott 15%-os plafonnál is erősebb, így amennyiben e két határidő másként nem lenne betartható, akkor a hitelező jogosult a 15%-ot meghaladó mértékben megállapítani a gyűjtőszámlahitel után fennálló fizetési kötelezettséget.

Vállalható-e a megállapítottnál magasabb törlesztőrészlet fizetése a rögzített árfolyamon való törlesztés lezárultát követően?

A vonatkozó jogszabály értelmében az adós kérheti hitelezőjétől, hogy a gyűjtőszámlán felhalmozódott összeg törlesztésére a fentebb meghatározott mértéket (15%) meghaladó mértékben kerüljön sor. Abban az esetben, ha a hiteladós a rögzítés időszaka után biztonsággal tudja magasabb összeg fizetését is vállalni, akkor erről írásban kell értesítenie hitelezőjét a rögzítés záró időpontját megelőző legalább 60 nappal. Erre irányuló kérelmében meg kell, hogy határozza azt is, melyik az a magasabb összeg melynek törlesztését vállalja. Az összeg kalkulálásakor, vegye figyelembe, hogy a devizahitel szerződéséből fennálló fizetési kötelezettségét is teljesítenie kell!

A döntést a leírtak szerint ráér majd később is meghozni, hiszen az előzetes értesítés csak a rögzítés lejártát megelőző 3-4. hónapban kell majd elküldenie.

Forrás: PSZÁF

Az Árfolyamgát összefogás kampányhoz az alábbi bankok nyújtottak támogatást:
Axa Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe
Budapest Bank Zrt.
CIB Bank Zrt.
Erste Bank Hungary Zrt.
FHB Kereskedelmi Bank Zrt.
FHB Jelzálogbank Nyrt.
K&H Bank Zrt.
OTP Bank Nyrt.
OTP Jelzálogbank Zrt.
Magyarországi Volksbank Zrt.
MKB Bank Zrt.
Raiffeisen Bank Zrt.
Unicredit Bank Hungary Zrt.
Unicredit Jelzálogbank Zrt.