http://www.pekforum.hu/hirek.php?id=50

Szent István vagy új kenyér ünnepe?

Augusztus 20-ról eszünkbe jut Szent István, az államalapítás, az új kenyér, az alkotmány és a Szent Korona ünnepe. Ennek oka, hogy korántsem hosszú múltra visszatekintő nemzeti ünnepünket a 20. században minden politikai rendszer a saját elképzelései szerint alakította. Mi a kenyeret naponta előállító szakma képviselői, természetesen a kenyérünnepet tartjuk a lelkünkhöz legközelebb álló állításnak. Melengeti a szívünket, ha rólunk is megemlékez, elismerve azt a kemény munkát, amit a pékszakmában dolgozók végeznek. Mert az emberek többségének az ünnepeket a családja körében meghitten éli át, de a kenyeret azokon a napokon is meg kell sütni, hogy másnak az asztalunkra kerüljön.
Kevés ünnep van, amelynek annyi elnevezése alakult ki, mint augusztus 20-nak. Az ünneppel kapcsolatos kifejezések szaporodása, az elmúlt ötven év termése, a második világháború előtt szinte egységesen a Szent István-nap szóhasználat dominált. Miután az ünnep a körmenetből nőtte ki magát, az elnevezés adta magát. A Horthy-rendszerben annyi változás történt, hogy kibővítették az ünnepnapok számát és Szent István-hétnek nevezték a program dús megemlékezést.
1945 után már nem volt ennyire egyértelmű a helyzet. Kezdetben csak a Szent jelző fogyott el István király neve előtt, majd 1948-ban felütötte a fejét az új kenyér kifejezés, ezt pedig az alkotmány ünnepe követte. A jelenség magyarázata, hogy a kommunisták meg akarták fosztani az ünnepet katolikus múltjától és ettől független, a többség számára elfogadható megnevezést kerestek. Először az új kenyér ünnepe bukkant fel. Az elfelejtett aratóünnepségek propagálása nem a kommunisták ötlete, már a 20. század legelején mozgalom indult a népszokás érdekében. Az új kenyér kifejezést a Horthy-rendszerben is használták, ez sem volt újdonság. Azonban akadt egy jelentős különbség a korábbi és a kommunista gyakorlat között: míg az elődök az új kenyér elnevezést kiegészítésnek szánták, addig a Rákosi-diktatúra az ünnep átformálására használta, az elnevezést kötelezővé tette.
A diktatúra saját gyártású elnevezése az alkotmány ünnepe. 1949-ben lépett életben a legfőbb törvény, s mivel az elnevezés saját fejlesztés volt, a hatalom birtokosai előnyben részesítették az új kenyérrel szemben. Többféle verziója alakult ki: az alkotmány évfordulója, az alkotmány napja vagy akár a népi hatalom ünnepe. A hetvenes években új divat ütötte fel a fejét: augusztus 20-át hármas ünnepként jellemezték, a fent említett két elnevezés mellett újból megjelent István király neve is. Első királyunk és munkássága több formában köszönt vissza, a leggyakoribb az államalapítás kiemelése volt. A fenti sorokban viszont megbújik egy másik új szereplő: a semleges augusztus 20. elnevezés.
A rendszerváltás után megmaradt a sokszínűség, az alkotmány ünnepe talán a legmegkopottabb a sorban, helyette Szent István személye kapott újból jelentőséget. Azért az ezredforduló vége is tartogatott egy – ez idáig utolsó – újítást, megszületett a Szent Korona ünnepe, bár használata nem tudott valódi gyökeret verni.
Mi a pékszakma képviselői, próbáljuk a magunk eszközeivel erősíteni a kenyérünnep elnevezést, vagyis a saját munkánk gyümölcsének az ünnepét.

Váradi János

A szakma áldott munkája előtt egy gyönyörű verssel szeretnék tisztelegni.

Pataki Edit –