Ha a kertbe új gyümölcsfát ültetnél, akkor tudnod kell: épp annyira fontos a fának az ültetés módja, mint egy gyereknek a biztonságot nyújtó családi háttér.

Korábban már beszéltünk arról, hogy a faiskolákban előállított gyümölcsfa-csemetéket hogyan érdemes kiválasztani a vásárláskor. Legyen szó alma-, körte-, szilva-, őszibarack-, kajszi-, cseresznye-, meggy- vagy diófáról, az oltványok a kertben jobban beválnak, mintha oltás nélkül szaporítanák és nevelnék őket. Vegyünk tehát egy szép oltványt!

A vásárláskor arra figyeljünk, hogy minél egyenesebb legyen a törzse, minél szabályosabb legyen az oltás forradása, ne legyen sérült a gyökérzete és egészséges legyen a törzse.

A gyümölcsoltványokból kapható szabad gyökerű és konténeres változat is. Erről bővebben írok a facsemete választásáról szóló cikkben, itt: http://hobbikert.hu/magazin/hogyan-valasszunk-szep-gyumolcsfa-csemetet.html

A megvásárolt facsemetét lehetőleg zárt autóban vigyük haza, hogy a menetszél ne szárítsa ki. Ha szabadgyökerű fácskát választottunk, akkor a gyökerére tekerjünk nedves rongyokat és az alsó részét húzzuk bele egy nejlonzacskóba. Ha konténeres vagy földlabdás a fácska, akkor nem kell annyira aggódnunk, akár néhány napot is elvisel gondozás nélkül. Hazaérve a szabadgyökerű fát vagy azonnal ültessük el, vagy állítsuk egy vödör vízbe (a gyökerét borítsa víz). A konténeres fácska hosszabb ideig is "pihentethető".

Azt azért sejtjük előre, hogy mekkorára nő majd a fa. Ha nem, akkor kérdezzük meg vásárláskor a faiskolában, vagy a nemes fajta és az alany alapján (ezeknek a neve a gyümölcsfa címkéjén megtalálható) nézzünk utána az interneten. Ha például azt találjuk, hogy 6 méter magas lesz, akkor induljunk ki abból, hogy legalább egy 9 méteres átmérőjű kör a rendelkezésére álljon. Természetesen a korona alakítható a későbbiekben, de nem érdemes elve szűk helyre ültetni.

Figyeljünk a kertben a fényviszonyokra, széljárásra, illetve arra, hogy az őszi fagy mely részeken hagy először dérfoltokat a növényeken vagy a gyepen. A gyümölcsfák döntő többsége (alma, körte, kajszi, őszi, dió, mandula, szilva, cseresznye, meggy) melegigényes, ezért ültessük őket szél- és fagyvédett, kifejezetten napos helyre. Árnyékban nem számíthatunk szép színes, édes gyümölcsökre!

Kukkantsunk át a szomszédba és keressünk olyan gyümölcsfát, amely bőven terem és jól érzi magát. Megvan melyik? Valószínű, hogy nálunk is az érzi majd jól magát! Ráadásul a beporzás is biztosabb lesz, ha a közelben van egy hasonló gyümölcs.

Ha a kertben épp kipusztult egy gyümölcsfa és a helyére keresünk másikat, akkor van egy fontos tanácsom: SOHA NE ÜLTESSÜNK UGYAN OLYAT, MINT AMI ÉPPEN KIPUSZTULT. Legyen ugyanis a kipusztulás oka a kedvezőtlen talaj, a rossz helyszín vagy betegség, ezek mind adottak lesznek a helyet elfoglaló új fácskánál is. Legjobb, ha a kipusztult fák helyére minél távolabbi rokon gyümölcsfajt telepítünk.

Bármikor! Legjobb ősszel, aztán tavasszal, esetleg nyáron. Télen fagyott a föld, nehéz ásni, illetve megfagy az öntözővíz, úgyhogy azt nem javaslom.

A földlabdás növényeket tényleg bármikor. Ha nem ősszel ültetünk, akkor talán egy kicsit gondosabban kell locsolgatni a fácskát, könnyebben kiszáradhat. A fagyérzékeny kajszit és őszibarackot gyakran ültetik tavasszal.

Ássunk egy ültetőgödröt; olyan, amelybe kétszer is beleférne a fa gyökérzete. A gödör azért soha legyen 50 cm-nél kisebb átmérőjű és legyen legalább ilyen mély is! Ha segíteni akarjuk a gyökerek későbbi terjeszkedését, akkor ássunk minél nagyobb gödröt. Így a fellazított talajban szabályosabb gyökérzet képződik. Ha tudjuk, hogy a talajban kevés a tápanyag vagy nagyon gyors a víz átszivárgása, akkor szintén nagyobb gödröt ássunk és a fácska előtt tegyünk bele komposztot, trágyát, tápanyagdús földet, hogy feljavítsuk a környezetet. Arra mindenesetre figyeljünk, hogy a fácska gyökere ne érintkezzen szerves trágyával vagy műtrágyával: legyen közöttük egy arasznyi földréteg.

Locsoljuk be a gödör alját, majd tegyük bele a fácskát. Alapszabályként ugyan olyan mélyre ültessük, ahogy a faiskolában nevelkedett. Az oltási vagy szemzési hely így egy csemeténél 5-15 cm magasságba kerül (körténél és birsnél lehet a talaj szintjén). A gödörből ásáskor kiemelt földdel borítsuk be a fácska gödörbe kerülő részeit és egy vödör vízzel öntözzük meg. Ilyenkor az öntözésnek nemcsak a vízpótlás a célja, hanem az is, hogy a csemetét beiszapoljuk, azaz a laza földet bemossuk a fácska gyökérzetébe és a talaj üregeibe.

A fácska mellé szúrhatunk egy karót, ha úgy látjuk, hogy a törzse nem elég erős és a szél kidönthetné. Egy jól elhelyezett karó egy görbe suhángot (egyéves fácskát) is képes kiegyenesíteni. A ferde törzs később kinövi a ferdeségét.
Az ültetőgödör talajszinten lévő részét formázzuk tányér alakúra, mégpedig úgy, hogy a felszín a fácska törzse felé lejtsen. Így könnyebb lesz az öntözés és a természetes csapdaék is a megfelelő irányba folyik majd.

Az ültetés után az első metszéssel kezdjük meg a fa gondozását. Ez kritikus része a faültetésnek, hiszen megfelelő visszametszés nélkül nem számíthatunk se szép koronára, se megfelelő növekedésre. A metszést minden egyes gyümölcsfajnál másképp, más szempontok szerint célszerű elvégezni. A fanevelésben ekkor határozzuk meg, hogy milyen legyen a törzsmagasság, milyen szögben álljanak az oldalágak, milyen formájú legyen a korona, sőt azt is, hogy mekkorára nőjön a gyümölcsfa.

Az gyümölcsfák metszéséről Bálint gazda készített egy videótanfolyamot, amelynek segítségével elsajátítható az alma, körte, kajszi, őszibarack, szilva, mandula, dió és ribiszke, cseresznye és meggy metszése. Gyümölcsönként 10-10 percben megtanulhatjuk nemcsak a kezdeti metszést, hanem a második-harmadik év koronaalakító metszését is, illetve a felnőtt fa fenntartó, ritkító metszését és nem utolsó sorban a fiatalító metszést. Itt a metszési tanfolyam weboldala, ahol a DVD megrendelhető.