10 rezsicsökkentő trükk fűtésszezonra
http://otthon.com/ihlet/praktikus/4020-10-rezsicsokkento-trukk-futesszezonra

Bár még a bőrünkön érezzük a nyarat, de már sajnos készülnünk kell a következő fűtési szezonra - nem árt, ha mindenki magának is spórol. Ezzel nem csupán forintokat takaríthatunk meg, de néhány apró trükkel a környezetünkkel is jót tehetünk.

Társasházban lakók esetén is előfordul, hogy egyedileg, pontosan állíthatják be a fűtés intenzitását. Célszerű arra törekedni, hogy a lakásban ne legyen átlagosan 22 foknál melegebb. Ehhez érdemes – ha nincs elektromos termosztát – minden helyiségbe beszerezni egy kis hőmérőt, amelyet másfél méter körüli magasságban helyezünk el. Ez lehetőséget ad arra, hogy a különböző funkciójú terekben más-más, ideálisnak számító hőmérsékletet állítsunk be. (Praktikusan a fürdőszobában és a gyerekszobában melegebb, míg a konyhában és a felnőttek hálójában a hűvösebb idő is elviselhető.)

De mit tehetünk akkor, ha nem áll rendelkezésünkre hőfokszabályzó és épp nem készülünk komolyabb szigetelésre vagy nyílászárócserére? Íme néhány lehetőség, amikkel javíthatunk a helyzeten.

1. Lehetőleg semmilyen bútort ne helyezzünk a fűtőtestek elé, még úgy se, hogy csak egy kis része lóg be elé. Ezek ugyanis átveszik a meleget, de sokkal kisebb hatékonysággal sugározzák ki magukból.

2.Tegyünk hővisszaverő fóliát a radiátor mögé, ezzel elejét vehetjük annak, hogy az utcát melegítsük feleslegesen.

3. Nehéz anyagból készült, vastag sötétítő függönyöket szereljünk az ablak elé, amelyek a szobában tartják a meleget. Fontos, hogy a hatékonyság érdekében ezek a függönyök jóval az ablakpárkány alá lógjanak.

4. Ha dupla ablakunk van, tegyünk közé szigetelő szivacsot, párnát. Ez is sokat számít, ha a nyílászáróval gondok vannak.

5. A napsütést azonban még télen is be kell engedni, hogy átmelegítse a szobákat, ezért ügyeljünk rá, hogy amikor besüt a nap, lehetőleg akadálytalanul engedjük be a természetes fényt a lakásba.

6. Zárjuk ki a belső huzatot, ami csökkenti a hőérzetet, azaz a beltéri ajtók szigetelésére is fordítsunk figyelmet.

7. Párásítsunk, mert a felmelegített, de száraz levegőt hűvösebbnek érezzük a páradúsnál. A levegő ideális páratartalma 50 százalék.

8. Vegyük körül magunkat meleg színekkel, mert ezek valóban hatnak a komfortérzetünkre. A színes lakástextilek mellett sok pénzt spórolhatunk meg a jól megválasztott tapétával vagy falfestéssel.

9. Válasszunk olyan anyagokat, amik vastagok és jól tartják a meleget. A nyár végén érdemes lecserélni az ágytakarót vastagabbra, újra leteríteni a puha, meleg szőnyegeket és elővenni a kényeztető párnákat.

10. Kerüljük a hideg, kékes fényeket. A kellemesen otthonos sárgás lámpafény nem csak a kedélyünkre, de a hőérzetünkre is jótékony hatással van.

Válasz

Kedves klubtársaim, még most sem késő felülvizsgáltatni a fűtő készülékeinket /a hagyományos tüzelésűeket is/, hogy megelőzzük a n agy bajt. Maragó

Előzmény

Válasz

Amit a szén-monoxidról tudni kell
Tigáz hirlevél részlete

A szén-monoxid rendkívül mérgező színtelen és szagtalan gáz, általában akkor keletkezik, ha a szénhidrogének, például a földgáz égésekor nincs jelen elegendő oxigén. Az alábbi tájékoztatóból megtudhatják, hogy melyek a szén-monoxid mérgezés leggyakoribb okai, tünetei, illetve mit lehet tenni a balesetek megelőzése érdekében.

A Tigáz-DSO földgázelosztási területén az elmúlt öt évben több mint 200 esetben fordult elő személyi sérüléssel járó baleset, melyből 14 esetben halálos kimenetelű volt a mérgezés. Leggyakrabban a gázkészülékek, illetve a kémények rendszeres karbantartásának hiánya, az égéshez szükséges levegő elégtelen mennyiségének következtében keletkezett szén-monoxid okozza a baleseteket. Szén-monoxid kialakulásának okára néhány gyakori példa:

Nyílt égésterű gázkészülékek (vízmelegítő, gázkazán, kéményes konvektor, tűzhely), valamint a cserépkályha, kandalló az égéshez szükséges levegőt a helyiségből biztosítják. Ezen készülékek biztonságos működtetéséhez folyamatosan biztosítani kell az égéshez szükséges levegő utánpótlást a kialakított szellőzők (légbevezetők) folyamatos működőképességének biztosításával. Nyílászárók fokozott légzárásúra cserélése, légbevezetők kiiktatása, eltömítése, nyílt égésterű égéstermék elvezetővel rendelkező gázkészülékkel egy légtérben elhelyezett elszívó berendezések üzemeltetése a kiváltó ok, amire vissza lehet vezetni a szén-monoxid mérgezések legtöbbjét.
Azon nyílt égésterű gázkészülékeknél, melyek rendeltetése fűtési, vagy használati melegvíz előállítása, a hőcsere a készülékben lévő kazántestben megy végbe. Az ebben lévő lamellák (lemezek) biztosítják az égéstermék szabad áramlását, eltávozását a tűztérből az égéstermék elvezetőn keresztül a szabadba. Ezek a lamellák a hőhatás miatt idővel "elöregednek", "eléghetnek", nem megfelelő égés esetén káros szennyeződés (pl.:korom) lerakódás alakulhat ki. Ezen károsodások megakadályozhatják a füstgáz eltávozását az égéstérből, melynek hatására tökéletlen égés alakul ki és szénmonoxid keletkezik.
Sok modern kazán fel van szerelve füstgáz visszaáramlás-érzékelő szondával, amely füstgáz visszaáramlás érzékelése esetén a készülék működését megszünteti. Ezen funkció megfelelő működéséhez az kell, hogy az érzékelőik arra jogosult szakember által rendszeresen tisztítva legyenek, így időben tudják jelezni a füst visszaáramlását.
A kémény ellenőrzésének és tisztításának elhanyagolása miatt előfordulhat, hogy a kéményt egyszerűen eldugítja valami, akár jég, falevelek vagy darázsfészek, hogy néhány példát említsünk. A kémény dugulása miatt azon keresztül nem tud eltávozni a füstgáz, mely így a gázkészüléken keresztül - abban tökéletlen égést, így szén-monoxid képződést eredményezve - annak telepítési helységébe áramlik vissza.

Nyílt égésterű kazánok esetében fokozottan kell ügyelni a karbantartásra, mivel ezek a berendezések közvetlenül a készülék telepítési helységéből használják el az oxigént, és kedvezőtlen légellátás esetében a mérgező gáz is a közvetlen környezetükbe, az épület légterébe távozik. Ezzel ellentétben a zárt égésterű kazánok az égéshez szükséges levegőt a készülék telepítési helységétől függetlenül - az épületen kívülről vagy erre a célra létesített kéményből - vételezik, nincs közvetlen kapcsolatuk a helyiség légterével, ezért biztonságosabbak is.

Mint már említettük, a szén-monoxid rendkívül mérgező gáz, a vér hemoglobinjában található vasatomokkal stabil komplexet, karboxi-hemoglobint képez, ezzel a szervezet oxigénfelvételét és oxigénellátását akadályozza. A szén-monoxid 250-szer "erősebben", stabilabban kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, ezért már alacsony koncentrációban is mérgező. A szén-monoxid mérgezés azonnali hatásai: homloktáji fejfájás, szédülés, émelygés, hányás, a látás- és hallásképesség csökkenése, nyugtalanság, tudatzavar, eszméletvesztés, bőr cseresznyepirosra színeződése, testszerte kialakuló izomgörcsök, mozgásképtelenség.
Folyamatos kis mennyiségű szén-monoxid jelenléte nem biztos, hogy rosszullétet okoz, de tartós hatásai lehetnek: csökkenti a szívizmot ellátó koszorúerekben a vér keringését, hozzájárulva azok elmeszesedéshez, összeszűküléséhez, amely növeli a szívinfarktus kockázatát.

A szén-monoxid jelenlétét annak jellemzői miatt csak érzékelő műszerrel lehet kimutatni. Mivel kissé könnyebb a levegőnél, zárt légterekben jellemzően a magasabb részeken érzékelhető előbb, ezért is célszerű a jelzőberendezéseket a plafon közelében elhelyezni.
A szén-monoxid érzékelők esetében szem előtt kell tartani, hogy ezek a készülékek korlátozott élettartammal rendelkeznek és ezen belül működnek megfelelően. Amennyiben a készüléknek lejárt az élettartama, már nem tudja ellátni a feladatát, és előfordulhat, hogy nem riaszt veszély esetén. Az ún. félvezetős típusúaknál pontosabbak a vegyi reakció elvén működő készülékek, ezért új készülék vásárlásakor érdemes az ilyen típusúakat választani.

Válasz

Egyetértve a cikkel és az eddigi hozzászólásokkal, nekem az a megállapításom és véleményem, hogy kormány kispénzűeket sújtó gazdaságpolitikájával és az energia-„szolgáltatók” nyereség éhségével szemben hiába találunk ki apró trükköket /ha egyáltalán van még mit kitalálni/ mégis képtelenek leszünk fizetni a számlákat.

Előzmény

Válasz

Ez mind nagyon szép és igaz is lenne, ha nem emelkedne állandóan a gáz ára és nem romlana a minősége.

Válasz

Kedves Prohászkáné , együtt érzek Veled és mindazokkal, akik a pici jövedelmük miatt nem tudtak, ill. nem tudnak külsőleg szigetelni. Én is sajnos a szüleim házának eladásából tudtam fedezni. Talán a külső falak belső szigetelésével - ami lényegesen olcsóbb - csökkenthető az egyre emelkedő díjú tüzelőanyag-fogyasztás. Ezt is meg lehet helyiségről-helyiségre haladva oldani olyan időszakban, amikor nincs hideg a szerelési munkák alatt. Tudok ilyen megoldásról is. Gondoljátok át az előnyeit és a rávaló összeg megteremtésének lehetőségeit is, mert a fűtésen, a melegvízen és az áramon lehet legtöbbet spórolni. A spórolásra pedig az elkövetkezendő időben nagyobb szükség lesz, mint eddig. Várjuk ide az ötleteiteket. Margó

Válasz

104 Ft úgy, hogy benne van a havi 35 ezer özvegyi nyugdíj is! Megélhetés is, nehéz csak úgy, hogy egész nap nem fűtünk, csak este!!!!!!! S még így is tartozásunk van, mert minden évben emelik!!!!!!!!!!! Szigetelésre egy egyedülálló nagyinak honnan lenne pénze?? (Még akkor is, ha a húst, liszt, olaj, stb. én viszem az anyukámnak) Régi 30-as években épült egysoros téglából épült ház. Ha apukám élne, ő megcsinálta volna, de sajna fiatalon meghalt. Így marad a nélkülözés és nyomorgás. Egyik nap volt egy riport a rádióban, hogy lehet megélni 140 ezer ft-ból! Örülnék, ha anyukámnak annyi lenne a nyugdíja, s ők még panaszkodtak!

Válasz

Kedves Erika, kérlek, hogy hozd át ezt a cikket a MÓDI közösségünkbe is. Ott is hagy ismerjék meg ezeket a lehetőségeket. Margó

Válasz

Kedves Erika, köszönjük, hogy megtaláltad és feltöltötted nekünk ezt a cikket.
Én 5 éve szigeteltettem a házam és a nyílászárókat is elláttuk hővédelemmel, előzetes megtakarítás-számlálás nélkül. Mert a józan paraszt ész szerint is, a 70-es években épült 32-es B blokk falazótégla és a rávitt tömör malter, kőpor, és az akkor készült 14 db. nyílászáró igen csak átengedte télen a fűtés melegét, nyáron meg a nap melegét. Tehát ezen akartunk változtatni, ami kb. 1 millióból sikerült is, és ebből még akkor 30 százalék állami támogatás is csökkentett. Már az első tél és első nyár óta lényegesen érezhető a kedvező hatása. Előkalkulálni a várható megtakarítást szinte lehetetlen a klímaváltozás és a fűtőanyagok rohamos emelkedése miatt. Tehát elsősorban a teljes szigetelés költségét javaslom kalkulálni, és azt, hogy mikor, miből tudjuk rá előteremteni a fedezetet. Részletekben is megvalósítható. Először valóban a nyílászárókat szigeteljük. A következő évben a padlást. A falak szigetelése is megosztható úgy, hogy szakemberrel megterveztetjük, hogy pontosan miből, mennyi anyag kell. Részletekben is megvásárolhatjuk az anyagot, mert a padlásunkon elfér, és száraz marad, csomagolva van, nem porosodik. Figyeljük a felsorolt anyagok árait több üzletben is, úgy válasszuk ki a legmegfelelőbb árajánlatot. Próbáljuk kihasználni a holtszezon akcióit.
Tudom, hogy ilyen anyagi helyzetben, mint amilyenben a családok többsége él, és állami támogatás nélkül iszonyúan nehéz spórolni annyit is, hogy valamelyik részébe belekezdhessünk, de azokat az egyszerű megoldásokat vezessük be, amiket a cikkben javasolnak - mert azok később is használhatók.
Kedves Klubtársaim - mivel nekünk is nehéz volt megvalósítani, így - igen aprólékosan megterveztettem azzal a kőművessel, akit később megbíztam a munkák elvégzésével. Kérdezzetek bátran tőlem is, illetve várjuk azok konkrét, részletes javaslatait, akik már túl vannak rajta, mert szerintem ezzel a megoldással a későbbiekben nagyon sokat takaríthatunk meg a családi kasszának. Margó

Válasz