Ezek a devizahitelesek már ne is várják az elszámolást

Pénzcentrum 2015. május 25. hétfő 11:12

A devizahiteles elszámoló levelet az ügyfelek túlnyomó többsége már megkapta, azonban még mindig vannak olyanok, akik várhatnak a küldeményre. Persze olyan is akad, aki egyáltalán nem fog elszámolást kapni.

Ők biztos, hogy nem kapnak elszámolót
Alapvetően az elszámolási törvény a magánszemélyek fogyasztási hiteleire érvényes, így a szabályozás az alábbi devizahiteleseket zárja ki az elszámolás köréből:

2004. május 1. előtt kötött szerződések
2009. július 26. előtt megszűnt szerződések (kivéve a követeléskezelőhöz került hitelek)
Hitelkártyák
Folyószámlahitelek
Egyéni vállalkozók és vállalkozások hitelei
Ők később kapnak levelet
A hitelezők többsége már postára adta a devizahiteles elszámolókat, azonban vannak, akikkel eleve később számol el a bankjuk:

A forinthiteles elszámolás a nyár folyamán indul (augusztus 1. - szeptember 30.)
A devizában törlesztő hitelesek szintén nyáron várható (augusztus 1. - szeptember 30.)
A kedvezményesen végtörlesztő ügyfelekkel november 30-ig kell elszámolnia a hitelezőnek
Nekik már csak pár hetet kell várniuk
Voltak olyan bankok, akiknek az elhúzódó peres eljárás miatt más határidő mellett kellett elszámolni az ügyfeleikkel. Közülük azonban már csak a K&H ügyfeleinek kell várni a levelére, a banknak ugyanis június 15-ig kell postáznia a küldeményt.

Mit tegyek, ha járna az elszámolás, de nem kaptam levelet?
Azoknak az ügyfeleknek, akiknek megváltozott a lakcíme előfordulhat, hogy a bank a régi lakcímre küldte ki az értesítőt, ezért nem érkezett meg hozzájuk. Nekik a bankjukhoz érdemes fordulni.

Ha járna az elszámolás, de nem kaptunk levelet, és a bankunk is arról tájékoztat, hogy nem fog küldeni elszámolást, akkor a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhatunk.

Válasz

Én is találtam ide vonatkozó , fontosnak ítélt cikket, de, hogy olvassa-e valaki az nem derül ki, mert csak a feltöltéseink vannak itt hozzászólásként.

Adósmentés – tévedésben lehetnek a devizahitelesek

Hír24 2014. július 26. 09:00
A szakértő azt mondja, a mentőcsomag nem biztos hogy segít. Akinek gondja van a törlesztéssel, szerinte annak nem várnia kellene, hanem mihamarabb lépni.

A Kúria döntése alapján tisztességtelen az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés is (utóbbit a bankok perben támadhatják, ha úgy érzik, nem az).
Ami alapján megszületett a devizahiteleseket mentő törvény. Nagy reményeket (visszatérítés, törlesztőrészlet-csökkenés) adhat ez az adósoknak. De vajon mennyire segíthet a lépés azokon, akiknek tényleg komoly gondjaik vannak a törlesztőrészlet fizetésével? Ők is megmenekülnek?

A Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője szerint elképzelhető, hogy nagy csalódás éri majd az adósokat, amikor végül kiderül, hogy mennyi jár nekik vissza az adósmentő csomag révén, mennyivel csökkennek a törlesztőrészleteik. A fennálló tőketartozásuk ugyanis továbbra is komoly összeg maradhat.
A Magyar Nemzeti Bank a kamatemelések és az árfolyamrés miatti együttes és teljes visszatérítés összegét 600-900 milliárd forint közé teszi. De ami egy-egy adósra jut, az nem biztos, hogy elegendő lesz ahhoz, hogy a problémája megoldódjon - állítja Balla Ákos.

Mennyit kaphatnak vissza a devizahitelesek?

Átlagos esetben 11 százalékkal csökkenhet a törlesztőrészlet
A Bankszövetség szerint is korrekt a Bankmonitor számítása

Mennyivel lesz könnyebb ezután?

Az árfolyamrés tisztességtelenné nyilvánítása a napvilágot látott számítások szerint a fennálló tőketartozáshoz viszonyítva egy egészen kicsi, egyszeri kifizetést hozhat a devizaadósoknak. Az egyoldalú kamatemelések kompenzálása révén ugyan ennél lényegesen magasabb összeggel számolhat egy tipikus lakáshiteles, de minden adós helyzete más és más.

Emellett a havi törlesztőrészlet kis mértékű csökkenésére is számítani lehet, mert levonják belőle a kamatemelések miatti többletet. De Balla szerint ezzel együtt is a legtöbb lakáshiteles számára magasabb marad a törlesztőrészlet összege, mint amit az adós, vagy az egész család költségvetése hosszú távon elbír. A részletes elszámolások pedig őszre maradnak.

Nyakukon marad a hitel

Szerinte sokan azt gondolják, hogy most ugyan van még egy komoly méretű lakáshitelük, de ez holnapra elrepül a kormány adósmentő csomagjának köszönhetően. Ez azonban nincs így - hangsúlyozza.

A ma mondjuk 10-12 millió forintos hitelt ugyan lehet, hogy a bank újraszámolja, és visszatérít, de így is marad mintegy 8-10 millió forintos hitel az adósok nyakán, sok esetben ennél kisebb piaci értékű ingatlanon.
Viszont, ha ennek törlesztőrészleteit nem fizeti rendesen az adós - márpedig nagyon sok hitelesnek nem a törlesztőrészletek nagyságával, hanem bármekkora törlesztőrészlettel gondja van, megváltozott élethelyzete miatt - akkor jövő tavasszal ugyanúgy felmondja a hitelét a bank, mintha nem is lett volna adósmentő csomag - teszi hozzá a szakértő.

Egyszerűbb lehet most megegyezni

Balla Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy lehet, hogy ugyanezt az állapotot el tudná érni most olyan módon is az ügyfél, hogy egyszerűen besétál a bankjához és megállapodik vele, miután keresett egy vevőt és szerzett egy vételi ajánlatot a lakására, és lehet, hogy nem 10 millióról, hanem 8 millióról tud beszélni a bankjával.

Ennek oka az, hogy jelenleg az adósmentés miatt a bankok számára is egy lebegő állapot alakult ki, vagyis az adósok alkupozíciója most még jó. Viszont jövő tavasszal megfogalmazása szerint akár be is jelentheti azt a kormány, hogy “sajnos nincs több kedvezmény, nincs több moratórium, mert adtunk végtörlesztést, adtunk árfolyamgátat, devizahiteles mentést, de most itt a vége.”. Ettől kezdve viszont már nem lesz lehetőség semmilyen alkura, innentől már nem ingatlanügyi megoldás, hanem pénzügyi döntés születhet csak.

Ha most lépne

Ilyen elképesztően olcsón is vehet házat

A szakértő úgy gondolja, hogy ez egy elképzelhető forgatókönyv, mely akár jövő tavasszal meg is valósulhat. Ekkortól kezdve várhatóan a bank fog már megegyezni a magánszeméllyel, mégpedig további kedvezmények nélkül.
Most kell tehát azoknak a helyzetét saját maguknak előrébb mozdítani, akik úgy látják, hogy az új adósmentő csomaggal nem rendeződik olyan szinten a helyzetük, hogy a törlesztőrészleteket a teljes futamidő alatt majd pontosan tudják fizetni. Mert a törlesztőrészlet nem lesz az eredeti összeg fele, vagy harmada, és nem fog eltűnni, mindössze néhány százalékkal csökken a tőke összege.

Jövőre dömping lehet lakásokból

Amit ma át kell gondolnia a lakáshitelesnek Balla szerint az az, hogy ezzel a helyzettel, ilyen körülmények között együtt tud-e élni a továbbiakban. Mert ha nem, akkor minél előbb piacra kellene vinnie a lakását. Hiszen annál jobban jár, minél gyorsabban lép. Ha ezt a lépést csak jövőre, vagy ezt követően teszi meg kényszerűségből, akkor esetleg pont a moratórium alól felszabaduló ingatlanok dömpingidőszakában kerülne ki a lakása a piacra.

Ezért azt tanácsolja, hogy most kellene annak cselekednie, akinek ingatlanügye van, most kellene döntést hoznia az eladásról, szerezni egy vevőt és megállapodni a bankkal.
Mert ha ezt nem most, vagy a közeli jövőben teszi meg, akkor neki jövőre már nem ingatlanügye, hanem bankügye lehet, ami viszont már nem feltétlenül az ő hatáskörén belüli döntést eredményezhet.

/!Riogatás, vagy valós helyzet, próbáljátok eldönteni, akiknek szükségük van rá, mert devizahitele van/

Válasz

Devizahitel: 40 százalékkal is csökkenhet a törlesztés

Hír24 2014. július 06. 06:52

Rogán Antal a Hír TV P8 című műsorában azt mondta, hogy ez a magánszemélyek mindennemű devizahitelére igaz lesz majd.

A devizahiteleseknek nem kell semmit tenniük, a parlament megtesz helyettük mindent – közölte a Fidesz frakcióvezetője. Szerinte a pénteki devizahiteleseket segítő törvénynek és a parlament szeptemberi munkájának köszönhetően januárra a devizahiteleseknek olyan forinthitelük lesz, melynek törlesztője és kamata a mostaninál 25-40 százalékkal is kevesebb lehet úgy, hogy még a tőke is csökken. Ez a magánszemélyek mindennemű devizahitelére igaz lesz.

Rogán Antal azt mondta, hogy a végtörlesztők is kaphatnak vissza pénzt, hiszen a Kúria és a parlament döntései értelmében jó esélyük van rá, hogy nyerjenek a bíróságon a bankok ellenében. „Csak annyit kérünk a bankoktól, hogy a tisztességtelenül keletkezett hasznot tolják vissza” – tette hozzá a frakcióvezető, aki komoly ellenállásra számít a pénzintézetek részéről, de – mint mondta – ehhez már hozzászoktak, felkészültek rá. Szerinte a szocialisták mostani módosítói is azt bizonyítják, hogy a baloldal továbbra is a bankok oldalán áll.

A Fidesz frakcióvezetője a devizahiteleseket segítő törvény elfogadása után a döntést valódi igazságtételnek nevezte a devizahitelesek által elszenvedett sérelmekért cserébe. A Kúria június 16-i jogegységi döntésében kimondta: a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető, az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött.

/Majd meglátjuk, meddig húzódik még ígérgetésekkel az ügy. Margó/

Válasz

Több járhat vissza a devizásoknak, mint álmodnák

Hír24 2014. június 26. 11:43
http://fn.hir24.hu/gazdasag/2014/06/26/tobb-jarhat-vissza-a-devizasoknak-mint-almodnak/#sl

Az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás miatt nagy összeg járhat vissza a devizahiteleseknek, de pontosan mennyire számítsanak? A Pénzcentrum.hu kiszámolta.

Röpködtek a milliárdok az elmúlt hetekben a devizahiteleseknek visszajáró pénzekkel kapcsolatban, de az adósok leginkább arra kíváncsiak, hogy őket konkrétan hogyan érinti az újabb adósmentő csomag, amelyről július 4-én szavaznak a parlamentben. A kérdésre válaszolva a Pénzcentrum.hu egy átlagos devizahitel-szerződéssel számolt: konkrétan egy 2007-ben felvett 8 millió forintos svájcifrank-alapú hitellel. Nézzük a számítást.
Karácsonyra vége?

Varga: év végére megszűnhet az utolsó devizahitel

Mi mennyi?

Egy átlagos devizahitel törlesztőrészletei nagyjából 90 százalékkal ugrottak meg, nagyrészt nyilván az árfolyam elszállása miatt, de a bankok egyoldalú kamatemelése is szerepet játszott a növekedésben. A kamatemelés nélkül ugyanis a havi fizetendő „csupán" 70 százalékkal ugrott volna meg.

Képzeletbeli átlagadósunk így eddig 8,53 millió forintot fizetett vissza, míg a kamatemelések nélkül 7,64 milliót kellett volna, vagyis 895 ezer forinttal többet fizetett a banknak. Ha az országgyűlés elfogadja a kormány újabb adósmentő törvényjavaslatát, akkor ez az összeg visszajár – számolt a Pénzcentrum.hu.
Mi évül el?

Az árfolyamrés elkaszálása miatt is jár vissza pénz. A fenti példában a folyósításkor alkalmazott árfolyamrésen 64 ezer forintot, míg a későbbi részleteken 48 ezer forintot bukott egy átlagos devizaadós. Így a törvény alapján most összesen 112 ezer forint jár vissza.
Július 4-én szavaznak

Nem az ügyfélnek kell bizonyítania

Fontos szempont még az elévülés is: a még élő szerződések esetén minden visszajár, a már lezárt szerződéseknél viszont csak az öt éven belüli szabálytalanság után kell visszatérítést fizetni. Még így is összesen több, mint 1 millió forint jár vissza a példában szereplő adósnak, akinek törlesztője is csökken 12 százalékkal, vagyis 124 ezer helyett 109 ezret kell fizetnie havonta.

Válasz

Hitel
Itt az ítélet a devizahiteles ügyben: semmis az árfolyamrés
2014. június 3., kedd 11:35 Portfolio.hu

Váratlan és meglepő ítéletet hozott a Kúria: úgy, ahogy van, tisztességtelennek nyilvánította az árfolyamrés alkalmazását Kásler Árpádék OTP-s devizahitele ügyében. Ez független a tájékoztatás jellegétől, vagyis más devizahiteles perekben is mérvadó lehet a döntés. A Kúria kimondta: az MNB hivatalos árfolyamát kell figyelembe venni mind a folyósítás, mind a törlesztés során.
hirdetés

FRISS! Két hetet kell várniuk a devizahiteleseknek a Kúria átfogó döntésére - KATTINTS!

Fontosabb részletek

Az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen.

Önmagában az, tehát függetlenül a bank által adott tájékoztatás jellegétől.

Mind a folyósítás, mind a törlesztés során csak az MNB hivatalos árfolyama vehető figyelembe.

Ez fontos jelzés lehet a többi devizahiteles perre, a Kúria őszi jogegységi határozatára és a kormány devizahiteles csomagjára vonatkozóan is.

A devizavételi és a devizaeladási árfolyam alkalmazását előíró szerződés feltétel, vagyis az árfolyamrés semmis! Az OTP-nek meg kell fizetnie a felperes számára 63 500 felülvizsgálati eljárási költséget - hirdették ki az ítéletet.

Kúria: egy árfolyam létezik, az MNB középárfolyama! 2014.06.03 11:48

Az indoklás lényege:

1. az árfolyamrés nem határozza meg a szerződéses kapcsolat lényegét, az technikai, járulékos jellegű feltétel attól függetlenül, hogy szükséges a törlesztőrészlet pontos kiszámításához. Tehát nem része a főszolgáltatásnak. ennek következtében vizsgálható az árfolyamrés tisztességtelensége.

2. Konkrét átváltás hiányában nem jár pénzváltásért járó szolgáltatás a banknak, az árfolyamrés költségként való felszámítása tisztességtelen. Az árfolyamrés nem tekinthető világosnak és egyértelműnek sem. Mögötte nincs szolgáltatás, a különnemű árfolyamok használata nem indokolt, és nehezíti, hogy a fogyasztó tisztán lássa a szerződéses kötelezettségeit. Nincs jelentősége pl. annak sem, hogy közjegyző előtt született a szerződés.

3. a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető a szerződés, ezért dönteni kellett arról, miként tartható érvényben a szerződés. Az Európai Bíróság április 30-ai ítélete szerint pótolható a jogszerűtlen szerződés feltétel valami mással. A Kúria szerint a "fizetés helyén érvényben lévő árfolyamnak" a magyar jogban kizárólag egy árfolyam, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott hivatalos árfolyam tekinthető. Mind a kölcsön folyósításakor, mind az egyes törlesztőrészletek megfizetésekor a vételi és eladási árfolyam helyett a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyama vált a szerződés részévé.

Fontosabb részletek

Az OTP ügyvédje szerint nem vizsgálható az árfolyamrés tisztességtelensége az adott ügyben.

Kásler Árpád jogilag kevésbé szofisztikált mondatai szerint most vizsgázik a hazai igazságszolgáltatás a "kifosztottak" felé.
A tét: tisztességtelennek mondja-e ki a Kúria az árfolyamrést. Ha igen, miként állítja helyre a tisztességességet.

A Kúria mostani ítéletére és az ősszel várható jogegységi döntésre kiemelten figyel a kormány a devizahiteles csomag miatt.

Válasz

Kedves Klubtársaim, figyelitek, már fél éve vonakodik ez a hol mézesmadzag - hol szorítókötél osztogatás, indokolatlanul stresszes ideg-állapotban tartva az érintetteket, megosztva ezen a területen is magyar népet? Margó

Válasz

Idézetek a hozzászólásokból:
XY dec. 17 : 07:01 Válasz erre
Szemely szerint korrektnek latom a dontest, gyakorlatilag kimondja, amit mar eddig is tudtunk: nyereszkedtel ecsemuram, aztan rafaztal, most viseld a terheit es ne haritsd masra a megoldast!
Meg mielott kerdezned: forinthitelem van, 20 evre, az idotartamnak a fele jart le, de meg mindig tobbet kell visszafizetnem, mint a hitel ketharmada... a forinthitelest meg az allam sem vedi, szoval a szajakat be lehet csukni!


Qtatom dec. 17 : 07:46 Válasz erre
Tisztelt XY!
Tisztázzuk, 20 évvel ezelőtt nem volt devizahitel. Innen kiindulva miért fájjon annak, aki élt a lehetőséggel. Miért szidjam (irigyeljem) azt az 5 találatos vagy 4 találatos lottónyertest, aki nyert, amikor én még csak a lottózó közelébe sem mentem. A LÉNYEG: KAPTUNK a kormánytól egy ígéretet, amit nem váltott valóra. Volt akin segítettek (akikek alapjába véve nem is kellett volna), s volt akiket még inkább a gazdasági politikájukkal (felelőtlen mondataival) rosszabb helyzetbe hoztak. TALÁN az tisztességes, hogy valaki 8 éve felvett 7 millió forint jelzáloghitelt (házfelújítás, közmű stb.) s azóta is fogait összezárva törleszt, s a mai nap is 6 millió 800 ezer forint a tartozása? Egyébként a nyugdíjasokra hegyezték ki fogukat a bankok, annak idején mert tudták, hogy ők nem lesznek munkanélküliek. Kérem, mielőtt meginnná a kávéját, de a mások baján "károgjon," hanem érezzen velük együtt. Hogy Önökön miért nem segítenek? Talán nem érzik magukat olyan bűnösnek.


Morc dec. 17 : 12:09 Válasz erre
XY! Aki a '90-es évek elején, olyan infláció mellett, amilyen utoljára a világháború alatt volt, felvett hitelt, az nem egy túl okos ember, miként a hozzászólása is tanúsítja... A devizahitelezés átverés volt, mesterségesen nyomott árú olyan devizával, amelyik valójában nem is vett rész az ügyletben, így a bank semmit nem kockáztatott,csak sunyin nyerészkedett. Emiatt nem kellene rosszindulatú károgásokkal élvezkedni.

Előzmény

Válasz

A Kúria nem segít a devizahiteleseknek - Más megoldás kell

2013 december 16, hétfő - 15:02 | szerző: mti/richpoi.com

A devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés - döntött a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában hétfőn.

Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. A határozat szerint a szerződési terheknek a szerződés megkötését követő - előre nem látható - egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető.

A döntés kitér arra is, hogy a pénzügyi intézmény tájékoztatási kötelezettségének ki kell terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre. A döntés szerint, "ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie". Így, ha a bíróság a szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, ám a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés pedig egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.

A kollégiumvezető a döntést ismertetve kiemelte, hogy a bírói szerződésmódosítás arra szolgál, hogy egy-egy konkrét szerződésnél orvosolja a szerződés megkötése utáni változások valamely fél jogos érdekét sértő hatását. Arra azonban nem alkalmas, hogy társadalmi méretű gazdasági változások azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan érintő következményeit csak az egyik fél számára hátrányosan megoldja. Ha ezeket a hátrányos következményeket a jogalkotó bizonyos körben jogszabállyal rendezte, a jogalkotói beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja - olvasható a határozatban.

Wellmann György a döntés ismertetése után elmondta: annak célja az volt, hogy a több ezer folyamatban lévő perben elősegítse az egységes szempontok szerinti elbírálást. Kiemelte, hogy a Kúria bírái a döntés társadalmi súlyának és jelentőségének tudatában hozták meg több mint kétharmados többséggel határozatukat, s teljes mértékben átérzik a több százezer devizahiteles elnehezült helyzetét. A döntés azonban csak a törvények alapján, a jog által biztosított lehetőségek között születhetett meg. Ez a döntés azért volt "különösen nehéz, mert a rendelkezésre álló jogi eszközök, az alkalmazható jogintézmények nem adnak megfelelő lehetőséget az ellentétes érdekek közötti mérlegelésre, a szerződéses terhek és kockázatok utólagos, igazságos és méltányos megosztására" - fogalmazott Wellmann György.

A Kúria kollégiumvezetője kitért arra is: a devizahiteles perek mögött meghúzódó gazdasági-társadalmi probléma káros következményeit nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni, és a megoldást nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni. A bíróságokra kötelező jogegységi határozattal a Kúria csak jogértelmezést végezhetett, jogot nem alkothatott. A jogegységi eljárás során hivatalból kifejtette álláspontját a legfőbb ügyész, továbbá beszerezték a Magyar Nemzeti Bank elnökének, valamint Vékás Lajos jogász professzornak a véleményét.
A Kúria épületével szemben maroknyi tüntető demonstrált, zászlókkal, transzparensekkel, hangosbeszélőn bírálták a döntést, azt skandálták: "gyilkosok, hazaárulók". A Kúria kollégiumi ülése idején az épületet jelentős rendőri erők biztosították.

Első fokon újabb devizahiteles pert nyert az OTP

A Pesti Központi Kerületi Bíróság sem az árfolyamrés, sem az oklista esetében nem tartotta megalapozottnak két békéscsabai devizaadós OTP ellen indított keresetét. A bíróság álláspontja szerint a vitatott szerződés a jogszabályoknak mindenben megfelelt. Az egymillió forintot meghaladó perköltséget és illetéket így a pert kezdeményező devizahiteleseknek kell megfizetniük.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította két devizahiteles keresetét, amelyben kérték a szerződés érvénytelenségének kimondását, mivel véleményük szerint az árfolyamrést nem megfelelően alkalmazta a bank. Annak ugyanis álláspontjuk szerint tételesen szerepelnie kellene a THM-ben, illetve úgy vélik, az árfolyamkülönbség a bankot terhelő költség. Egyben kifogásolták az úgynevezett oklistát is, ugyanis ezek a változók nem átláthatóak és nem érthetőek számukra. Az oklista tartalmazza azokat a mutatókat, amelyek negatív változásakor a bank egyoldalúan változtathatja a szerződést.

A bíróság megállapította, hogy a 10 millió forintot meghaladó összegű kölcsönszerződést a szabályoknak megfelelően közjegyző előtt hitelesítették, az adósok vállalták a devizában nyilvántartott lakáshitel visszafizetését. Az árfolyamrést a szerződéskötés időpontjában egyik jogszabály sem nevesítette, így költségként történő feltüntetését sem írta elő. A bíróság álláspontja szerint így a szerződéskötést követő jogszabályokat a 2005-ben született szerződésen számon kérni nem lehet. Az ítélet azt is megállapítja, hogy az árfolyamrés nem költség, hanem egy elszámolási mód, amely a deviza alapú kölcsön egyik sajátossága. Pusztán azért, mert az adósnak a deviza vételi és a deviza eladási árfolyam eltéréséből adódó többletfizetési kötelezettsége keletkezik, az árfolyamrés nem minősül költségnek, ezért azt külön feltüntetni nem kell, hiánya a szerződés semmisségét nem eredményezi.

A bíróság ugyancsak megállapítja, hogy a hitelintézeti törvény pontosan meghatározza, hogy milyen feltételek teljesülése esetén van lehetősége a pénzintézetnek az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani a szerződést. Ezek a feltételek olyan bárki által folyamatosan elérhető makrogazdasági mutatók, amelyek alakulására a bankoknak nincsen hatása. A hiteldíj módosításának lehetőségét a szerződés lehetővé tette, ezért ezen ok sem indokolja a semmisség kimondását. A bíróság nem tartotta megalapozottnak a devizahitelesek kifogásait, a szerződés megfelel a jogszabályoknak. A pervesztes devizahitelesek terhére rótt perköltség, illetve az illeték összege meghaladja az egy millió forintot - árulta el a bank.


Kapcsolódó cikkek

Segíthet a kormány a devizahiteleseken - ha akar

Devizahitelek: a Kúria meghagyta a támadás lehetőségét

Ifj. Lomnici: Nem lehet független a bíróság a társadalomtól

Devizahitelek: ez az, amiről a Kúria nem döntött

Válasz

Kúria-döntés: mi vár ezután a devizahitelesek harcára?

szerző: péncentrum,azénpénzem,richpoi.com
frissítve: 2013 július 05, péntek - 13:53

Nagyon sok devizahiteles fordulhat bankjához pénzért a Kúria tegnapi döntése alapján. Tény azonban, hogy az így kapható összeg meglehetősen csekély. A szerződést a Kúria is semmisnek találta, de belenyúlt, hogy érvényessé tegye azt.

Nem nyerte meg az OTP ellen indított perét az a devizahiteles, aki az árfolyam-különbözetből eredő költséget hiányolta a szerződésből és ezért a tőketartozás felett törlesztett összes pénzét vissza akarta szerezni. A nagyarányú pénzvisszafizetés helyett a törlesztőrészletek csak egy elenyésző részét követelheti vissza, azt is valószínűleg elviszi a perköltség. Milyen lehetőségek állnak még a devizahitelesek előtt a tegnapi döntés után?

Mi a döntés lényege?

Devizahitel esetén a kölcsönösszeget devizában, jelen esetben frankban állapítják meg a felek. A bank ezt már forintban utalta, méghozzá egy magasabb eladási árfolyamon. Majd amikor törlesztésre került a sor az ügyfél forintját vételi árfolyamon számolta el. Ez a különbség költség - ezt mondta ki a Kúria. A költségeket fel kell tüntetni a szerződésekben, különben az semmis. De az ítélet szerint az árfolyamkülönbségből eredő költség megnevezésének pótlásával az érintett devizahitel-szerződés továbbra is érvényes.

Azért nem érvényteleníthette a szerződést a Kúria és állíttatta helyre az eredeti állapotokat, mert az ügyfél kára elenyésző mértékű a szerződés teljes tartalmához képest és az említett árfolyam-kölünbözetből eredő költséget a THM tartalmazta, amit az ügyfél is ismert a szerződés megkötésekor.

A Kúria tehát csak kiegészítéssel nevezi továbbra is érvényesnek a szerződést, ez a kiegészítés pedig a költség megnevezése és mértékének megadása. De mivel a mértéke is adottnak kell legyen, már nem változhatja azt meg, csakis az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeinek megfelelően, ami rendkívül szigorúan szabályozza, hogy a bankok milyen esetben emelhetnek díjaikon.

Az OTP most fizethet

Ezért a döntésből következik, hogy az ügyfelet kártérítés illeti meg, ha az OTP idő közben nagyobb árfolyamrést használt, mint a szerződés megkötésekor. De mennyi ez a kártérítés? Jelenleg a vételi és az eladási árfolyam között 2 százalékos különbség van, a Kúria által megengedett szerződéskori 1 százalék helyett. Ami egy 100 ezer forintos törlesztőrészletű hitel esetén jelent 500 forintot, hiszen csak fél százalékpont a különbség a mostani és a szerződéskori eladási árfolyam között. Így 6 év alatt összesen 36 ezer forintos kára keletkezett az ügyfélnek. Mivel nem tudjuk, hogy az OTP mikor növelte meg az vételi és eladási árfolyamot, ezért feltételeztük, hogy a teljes futamidőre jár a kártérítés. A hitelösszeget nem ismerve is csak feltételeztük a törlesztőrészlet nagyságát, de így is látszik, hogy a perköltség valószínűleg magasabb volt, mint az összeg, amit most megnyerhet az adós.

Semmis, de mégis érvényes a szerződés

Hatalmas felháborodást váltott ki a Kúria döntése. Az ítélet már megjelent indoklása, valamint a Kúria polgári kollégiumának vezetője, Wellmann György a döntést követő sajtótájékoztatón elhangzott szavai némiképp árnyalják a képet. Az persze most már biztos, hogy a futószalagon indított pereknek leáldozott. A bankoknak azonban az ítélet alapján valamennyit nagy valószínűséggel fizetniük kell. Ez viszont nagyságrendjében meg sem közelíti a perelésre rávett adósok reményeiben szereplő összeget. A Kúria ítéletében ugyanakkor hangsúlyozta: a devizahitelezésnél alkalmazott eltérő – folyósításkor a vételi, törlesztésnél pedig az eladási – árfolyamokat nem vizsgálta. Ebben a kérdésben van a labda az Európai Bíróságnál (EB). Az EB iránymutatása alapján tehát ez még válhat akár teljes egészében tisztességtelenné.

Érdemes persze a mostani döntéssel – amit továbbra sem minősítettek jogegységinek – részletesebben is foglalkozni (akit teljes terjedelmében érdekel az ítélet, itt olvashatja el). A Kúria kifejezetten az adósok oldaláról közelítette meg a kérdést, amikor kimondta: ami a fogyasztó számára fizetési kötelezettséget, terhet jelent, az költség. A legfőbb ügyész véleményével ellentétben amellett foglaltak állást, hogy a kölcsönszerződésnek elválaszthatatlan része a konverzió. (Ez persze a normális logika alapján is így van.)

A Kúria álláspontja szerint a perbeli lakossági kölcsönszerződésben tételesen rögzíteni kellett volna a vételi és eladási árfolyam alkalmazásából eredő eltérés mértékét, melytől a bank csak az egyoldalú szerződésmódosítás szabályait betartva térhetett volna el a fogyasztó hátrányára. Mivel ez nem történt meg, a szerződés a felülvizsgálati fórum szerint is semmis. A mostani ítélet kifejezetten a szerződés megmentését célozta. Úgy vélik – miután a teljes összeghez képest elenyésző tételről van szó –az adósok érdekét is ez szolgálja. A hitelesekre egyébként aránytalanul nagy teher rakódna.

Nem biztos, hogy az érvénytelenség jó az adósnak

Wellmann hangsúlyozta: egy esetleges semmissé nyilvánítás sem jelentené azt, hogy ne kellene visszafizetni a felvett kölcsönt. Saját véleményeként kifejtette, hogy a korábbi jogerős döntés megváltoztatta az eredeti szerződést, amikor tulajdonképpen forinthitellé alakította a tartozást. Szerinte, mivel devizahitelekről van szó, a mostani árfolyamot kellene ilyen esetben figyelembe venni. Úgy véljük, ezzel még a svájci kamatokat alapul véve sem biztos, hogy jól járnának az adósok.

Mint az indoklásban leírják: ha az érvénytelenség oka kiküszöbölhető vagy utóbb megszűnt, a bíróság az érvénytelen szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja. A szerződés érvényessé nyilvánítása egyenrangú lehetőség az eredeti állapot helyreállításával. A Kúria ezen a vágányon haladva a szerződés részévé tette az „árfolyamrést”. Méghozzá annak eredeti (a középárfolyamtól mindkét irányban 0,5 százalékkal eltérő) mértékét.

Ez pedig érdekessé teszi a helyzetet. Már ebben a perben is látszik, hogy az OTP aligha ússza meg anélkül, hogy fizetnie kellene. A bank ugyanis az árfolyamrést 2008. októberében két százalékra emelte. Ha pedig nem zongorázta végig az egyoldalú szerződésmódosításnál ma elvárt procedúrát (a változásról az adós értesítése, lehetővé téve, hogy az a szerződést felmondja), akkor a különbözetet térítenie kell. Számításaink szerint ez egy ötmillió forintos 15 éves futamidejű svájci frank alapú kölcsönnél 40-50 ezer forintot jelenthet. A Kúria ítélete alapján nagy esélyt látunk arra, hogy ehhez nem is kell pert indítaniuk az érintetteknek, alighanem a bankkal közvetlenül is meg tudnak állapodni. A számolgatás a Kúria elé került ügyben az elsőfokú bíróság dolga lesz majd.

Milyen lehetőségek maradtak még?

A pereskedés eddig nem vitte közelebb a devizahiteleseket a céljukhoz, ami a tartozásuk nagyobb arányú elengedése. Csak a végtörlesztéskor volt lehetőség kedvezményesen megmenekülni a tartozás egy részétől, de azzal is leginkább csak a tehetősek tudtak élni. Most, hogy a pereskedés szinte reménytelennek tűnik, marad az árfolyamrögzítés vagy egy megegyezés a hitelező bankkal. Még van az Európai Bíróság előtt egy másik per is, ami ugyancsak az árfolyamkülönbségekkel foglalkozik és az árfolyamkülönbséget akár tisztességtelennek is mondhatja, ahogy abban most több devizahiteles bízik. Bár ez is csak néhány ezer forintot jelenthet maximum havonta a törlesztőrészletekben.


RichPOI.com - A devizahiteleseket támogató hírportál


Kapcsolódó cikkek

Orbán: fő kérdés, hogy hibás termék-e a devizahitel

Botrány: döntött a Kúria, nem semmisek a devizahitel-szerződések

Válasz