Patkó Gábor

Az országgyűlési választásokat megelőzően rendre előtérbe kerül a földgáz árának kérdése, amely többnyire a voksolás közeledtével politika hisztériába csap át. Az alábbiakban azt igyekszünk bemutatni, hogy miért kiemelten fontos a földgázkérdés Magyarországon, milyen adottságokat kell figyelembe vennie a mindenkori kormányzatnak a gázszolgáltatással kapcsolatos kérdések rendezése során, és hogy milyen feszültségek jelentkeznek jelenleg a magyar társadalmon belül a gázellátással összefüggésben.

Fogyasztói szempontból nehéz a kormány azon lépései ellen érvelni, amelyek a rezsicsökkentés irányába hatnak, hiszen ki ne szeretne kevesebbért hozzájutni bármilyen fogyasztási cikkhez, ide értve természetesen az energiát is. A lépés kormányzati szempontból is komoly haszonnal kecsegtet, hiszen a jövőre esedékes parlamenti választásokkor szavazatokra váltható. Egyes közvélemény-kutatások szerint a Fidesznek a januári akció már most jelentős sikert hozott, ami a biztos támogató pártválasztók érdemi növekedésében volt tetten érhető. Történt mindez a szűkös költségvetési források felhasználása nélkül úgy, hogy a lépés fedezetét az energiaszektoron és a versenypiaci fogyasztókon terítették el, vagyis tisztán politikai szempontból az elindított rezsicsökkentési kampány egyértelmű sikertörténetnek tűnik.

Választások előtt mindig kitör a földgáztéboly

Az országgyűlési választásokkor a földgáz lakossági árának kérdése rendre kiemelt politikai figyelmet kap a versengő pártok között, aminek eredményeként az alapesetben igen szigorú gazdasági és műszaki paramétereket megkövetelő földgázipar az egyik legátpolitizáltabb szektorrá vált Magyarországon...  A 2010-es választást megelőző időszakban a korábbi minisztériumi árszabályzásból igyekeztek elmozdulni egy piaci alapú árképzés irányába a lakossági gázszolgáltatásban, azonban a választások közeledtével a régi reflexek ismét előtérbe kerültek, és újra felcsendült a "nem lesz (akkora) gázáremelés" jelmondat.

A 2010-ben felálló kormány a gazdasági válság hatásainak elmélyülése okán még nagyobb figyelmet fordított a lakossági energiaárak emelkedésének meggátolására. Az ármeghatározás visszakerült a szakminiszter hatáskörébe, ami hol valós, hol kvázi-ármoratóriumot eredményezett, habár 2012 elején a nagyobb lakossági fogyasztók számára történt gázáremelés.

Az újabb évfordulón (2012-2013)...

egy decemberi kormányülést követően a kormányszóvivő bejelentette, hogy januártól általános, minden háztartásra kiterjedő 10%-os végfogyasztói árcsökkentésről határozott a kormány a lakossági áram- és gázszolgáltatásban. Az egyoldalú döntést nem sokkal később kiterjesztették a távhőszolgáltatásra is.

Miért kiemelten fontos a földgázkérdés Magyarországon?

Az Európai Unió legtöbb tagállamához képest szinte nincs más olyan ország a közösségben, amelyik hasonló kiépítettségű földgázellátási rendszerrel rendelkezne, mint hazánk. A magyarországi belföldi ellátás még a jelentősen visszaesett földgázfogyasztás mellett is alig képes a szükséglet harmadát kielégíteni. (A belföldi termelés irányadó számát 2,5-3 milliárd köbméter/évre teszik, míg a tavalyi országos gázfogyasztás már 10 milliárd alá csökkent, szemben a 2007-es 14 milliárd köbméter körüli csúccsal).

A KSH adatsorai jól mutatják, hogy a rendszerváltást követően hogyan folytatódtak a korábban megindult, a vezetékes gázellátást háztartásokhoz történő eljuttatását célzó fejlesztési programok. A földgáz kitűnő adottságai által az egyik legkényelmesebb energiaforrás a háztartási hőszükségletek kielégítésére, így a "bevezetjük a gázt" kampányok valódi jóléti, az életminőséget javító hatással bírtak.

A statisztikai hivatal adataiból kiolvasható, hogy míg 1992-ben alig a települések egyötöde rendelkezett vezetékes földgázeléréssel, addig 2005-re ez az arány már 90% fölé (!) emelkedett.

Az egyre több településre eljutó földgáz értelemszerűen a gázzal ellátott háztartások számát is növelte, az arány egészen 78% fölé emelkedett, azonban már az alábbi grafikonon is látszik, hogy a sok tízéves bővülési trenddel szemben valami komoly változás történt az elmúlt években.

A földgáz megdrágult

Hol A háztartások ellátása hosszú idő óta valamilyen módon (ár)támogatásban részesül.  A lakosság szempontjából az energiahordozó drágulásának érzékelésében jelentős elem lehetett 2006-ban a gázártámogatás leépítésének elindítása, míg az azóta eltelt időszakban a reálkeresetek stagnálása erősíthette a negatív érzetet.

Érdemes figyelembe venni, hogy a hosszú távú orosz gázellátási szerződés árképletét alapvetően olajipar termékek jegyzésárai határozták meg az elmúlt évekig, és a mögöttes t ikőolaj ára reálértéken is a 90-es évek eleje óta 3-4-szeresére emelkedett, de 1,5-szeres növekedés volt tapasztalható a 2006-hoz képest, vagyis a korábban olcsó(A válság kibontakozása óta Európában is egyre fontosabb szerepet kap a földgáz piaci árm energiahordozó ára jelentősen drágult.

A KSH adatsoraiból az olvasható ki, hogy 2010-ről 2011-re számos háztartás csatlakozott le a vezetékes gázellátásról, ami egyértelmű jele annak, hogy a földgáz versenyképessége és megfizethetősége elért egy kritikus szintet a magyarországi háztartások esetében. 2011-ben az azt megelőző évhez képest közel 90 ezerrel csökkent a földgázvételező háztartások száma, vagyis ennyi otthonban voltak kénytelenek átállni valamilyen más, alapvetően hőszükségletet kielégítő energiahordozóra. (Ezzel párhuzamosan egyébként jelentősen emelkedett a fafelhasználás.)

A rezsivel és a gázvételezéssel kapcsolatos fizetési problémák egyébként más területeken is megmutatkoznak. Egyrészről az elmúlt években jelentősen emelkedett a díjhátralékot felhalmozó fogyasztók száma.  MEH tájékoztató adatai szerint csak a gázszektorban sok tízmilliárdos a szolgáltatók kintlévősége. Ezen belül is jelentős annak a tartozásnak a mértéke, amelyet vélhetően már soha nem fognak megfizetni a fogyasztók. 

A megmaradt fogyasztóknál is egyértelműen tetten érhető a spórolási szándék-kényszer, aminek eredményeként csökkenés figyelhető meg az egy háztartásra jutó gázfogyasztásban. Habár az energiahatékonysági programoknak betudhatóan történt fogyasztáscsökkentés, illetve az adott év téli időjárása is komoly befolyással van az átlagokra, a görbére tekintve valószínűsíthető, hogy jelentős változás ment végbe a fogyasztói magatartásban: a drágábbá váló földgázból egyre kevesebbet fogyasztanak a hazai háztartások.

Valóban drágább a földgáz Magyarországon?

Európai összehasonlításban a magyarországi lakossági gáztarifa (végfelhasználói ár) euró alapon nem számít magasnak, az EU27-es átlag alá esik,  az Eurostat adatai alapján a hazai lakossági fogyasztók lényegesen kevesebbet fizetnek a földgázért, mint a fejlettebb országok, így például Ausztria, Németország vagy Olaszország háztartásai.

A vásárlóerő-paritáson történő összehasonlítás esetében már jelentősen módosul a sorrend, jól rámutatva arra, hogy az energia megfizethetőségének kérdésére erősebb hatást fejt ki a bérszínvonal, mint az energiaár pár százalékos mérséklése. Ez jól megmutatkozik a KKE-i és a nyugat-európai országok összehasonlításakor, amikor is a gazdaságilag fejlettebb országok háztartásainak a magasabb fogyasztói árak ellenére is jelentősen kisebb terhet jelent a gázdíjak kifizetése, mint az újonnan csatlakozott tagországok Magyarország lakosainak.

Összegzés

Magyarországon Európa többi országához képest rendkívül jól kiépített földgázhálózattal rendelkezik, amelynek eredményeként a háztartások közel négyötöde bír a kényelmes energiavételezést biztosító vezetékes földgázellátással. A földgázrendszer fejlesztését és növekedését támogató politikai programok nem számoltak az energiahordozó árának jelentős emelkedésével, miközben a gázárral kapcsolatos kockázatokat, problémákat sokáig elfedték a különböző keresztfinanszírozási és ártámogatási megoldások. A válság elmélyülését, 2010-et követően jelentős változás következett be a hazai lakossági földgázellátásban, ugyanis versenyképességi okokból, illetve a háztartások kifeszített pénzügyi helyzetéből fakadóan csökkenésnek indult a földgázellátással rendelkező háztartások száma. Mostanra a földgáz a magyar bérszínvonalak mellett drága energiaforrásnak számít, miközben európai összevetésben a hazai gázdíjak korántsem számítanak magasnak Európában.

Mivel a földgázellátás a lakosság széles rétegeit érinti, és mind a gázszámlák kifizetése, mind a gázellátásról történő leválást követő kényelemromlás társadalmi feszültséget gerjeszt, a mindenkori kormányzatnak kötelessége (és politikai érdeke is), hogy megoldást találjon a gázellátás problémáira. Tekintettel arra azonban, hogy (tetszik, nem teszik) az energiahordozókért globális szintű (ár)verseny zajlik, az árak befagyasztása csak rövid távú megoldást képes nyújtani, amely hosszabb távon komolyabb - társadalmi - költséget indukálhat. Fenntartható megoldást a valós árjelzések, és az ezekhez történő alkalmazkodás (épületszigetelések, alternatív tüzelőanyagok használata, célzott szociális alapú támogatások) képes nyújtani. Minden más lépés csak a vélt vagy valós tűz oltásának, a probléma elodázásnak és "választási extraprofit-szerzésnek" tekinthető