... folytatva a saját véleményemmel:
A fizetendő részletek vagy a hónap utolsó munkanapján, vagy a legelső munkanapján esedékesek.
Magyarországon a fizetések, nyugdíjak, juttatások nem ezekre a napokra esnek általában 5-15 között.Tehát vagy a folyószámlánkon tartjuk vagy előre fizetjük a részletet. Mindkét esetben szinte ingyen használja a bank a mi pénzünket - el lehet dönteni, hogy ki kölcsönöz-kinek.
Ezért azt javaslom, hogy előre tervezzük a kiadásainkat, és próbáljunk megtakarítással előállítani a nagyobb értékű termék megvásárláshoz szükséges pénzt. Fordítsuk meg a sorrendet, azt számoljuk ki, hogy az áruhitel részleteit havonta gyűjtjük, hány hónap múlva tudjuk megvásárolni a kiszemelt terméket. Margó

Előzmény

Válasz

Csak lehúzás a hitelkártya: mit titkolnak a magyar bankok?
2014. július 16., szerda 5:30 Pénzcentrum.hu

Habár tudatos használattal éves szinten több tízezer forintot is spórolhatunk a hitelkártyákkal, a bankok mégsem hozzák szívesen nyilvánosságra, hogy az ügyfelek hány százaléka tudja kihasználni a plasztik nyújtotta előnyöket. A pénzintézetek többsége üzleti titokként kezeli ezeket az adatokat. A többi banktól kapott válaszok alapján nem véletlen: ezek szerint az ügyfelek többsége nem tudja kamatmentesen használni a plasztikot.
Pénzcentrum.hu legutóbbi, pénzvisszatérítést kínáló hitelkártyákról szóló cikkében bemutattuk, hogy ezekkel a plasztikokkal hogyan tudunk éves szinten több tízezer forintot is spórolni. Első ránézésre tehát a hitelkártya egy remek terméknek tűnhet: a fizetésünk két-háromszorosát is megítélheti nekünk a bank, ezt a pénzt pedig kamatmentesen használhatjuk akár 45-51 napig is. Mégis, a bankok többsége - üzleti titokra hivatkozva - nem nyilatkozik szívesen arról, hogy ügyfeleik mennyire használják tudatosan a kártyát. A Citibank és az Erste Bank például egyáltalán nem kívánt adatokat kiadni arra vonatkozóan, hogy hányan vannak, akik mindig határidőre fizetnek, vagy hogy átlagosan mekkora hitelkerettel rendelkeznek az ügyfelek.

Kevesen fizetik vissza a teljes tartozásukat időre
Ugyanakkor az UniCredit Bank válaszából annyi kiderült, hogy ügyfeleik átlagos hitelkerete 400 ezer forint, melynek körülbelül 45-50 százalékát használják ki. Viszont azoknak az aránya alacsony, akik a havi költés egyenlegét a kamatmentes időszakban mindig teljes mértékben visszafizetnék. A CIB Bank is úgy tájékoztatta lapunkat, hogy "ügyfeleik többsége él a hitelkártya nyújtotta rugalmas fizetési lehetőséggel". Azaz, hogy választásuk szerint fizethetnek egy összegben vagy havonta változó összegű részletekben is. A Raiffeisennél pedig főleg a karácsonyi időszakot követően tapasztalják úgy, hogy kevesebben fizetik egy összegben a tartozásukat, míg a többi hónapban változó az ilyen törlesztések aránya.

De mik is lehetnek a hitelkártyák legnagyobb buktatói?
Először is, a 45-51 nap kamatmentesség csak arra az esetre vonatkozik, ha a fizetési határidőig az utolsó fillérig rendeztük a tartozásunkat, máskülönben a teljes kintlévőségre felszámolják a kamatot...valamint a több ezer forintos késedelmi díjat, ha nem fizettük be legalább a minimum fizetendő összeget. Ha legalább a kintlévőség 3-5 százalékát (banktól függően) minden hónapban befizetjük, akkor a tartozásunkat akár éveken keresztül is görgethetjük magunk előtt. (Valamint a jól hangzó 45-51 napos kamatmentesség valójában arra a költésünkre vonatkozik, amit az elszámolási időszak első napján végeztünk. Ha számlazárás előtt pár nappal vásárolunk, akkor körülbelül csak a fizetési határidőig, azaz 15-21 napig lesz kamatmentes az az összeg.)

Ugyanakkor a kamat éves szinten átlagosan 40 százalék körül mozog, ami hónapok alatt egy több tíz-, vagy százezer forintos tartozásnál bizony tetemes összegeket emészthet fel. Ezen felül sokszor olyan díjak is megjelenhetnek a számlakivonaton, amire nem is számítanánk: sok pénzintézet néhány száz forintot terhel be minden egyes csekkes vagy bankfióki befizetés után. Ráadásul a különböző befizetési módok esetén eltérő lehet a befizetési határidő is. Előfordulhat, hogy csekkes befizetésnél a feladás dátuma számít, azonban átutalásnál a beérkezés ideje. Így pedig könnyen kicsúszhat a határidőből az, aki az utolsó pillanatra hagyja a számla rendezését.

Sokan belefuthatnak abba a hibába is, hogy készpénzt vesznek fel a hitelkártyáról. Ez nemcsak az igen borsos díja miatt nem javasolt, hanem mert ebben az esetben a kamat a készpénzfelvétel pillanatától ketyeg a kivett összegre. Érdemes ugyanezt szem előtt tartani az olyan tranzakciók esetén, amik készpénzfelvételnek minősülnek, például a postai fizetéseknél.

Ahogy az előző cikkünkben közölt gyűjtésünkből is kiderült, a pénzvisszatérítések sokszor limitálva vannak. Azaz hiába költünk el a kártyával több százezer forintot, jellemzően csak 30-50 (esetleg 100) ezer forintos határig kapunk vissza pénzt. Tehát ennyit érdemes elkölteni a kártyáról ahhoz, hogy a maximumot hozzuk ki a visszatérítésekből. Egyébként sem érdemes "kicentizni" a keretünk kihasználást, ugyanis a késedelmi díjhoz hasonló nagyságú, három-négyezer forintos hitelkeret-túllépési büntetést fizethetünk akkor, ha többet költünk a megállapított keretünknél. Ezt pedig a pénzintézetek többsége nem korlátozza. Ha nem követjük mindig nyomon a tranzakcióinkat, és nem vesszük észre, hogy időközben beterhelődött például az éves kártyadíj, és tovább költekezünk, akkor könnyen érhet minket meglepetés a következő számlakivonat áttekintésekor.

Láthatjuk tehát, hogy számos olyan kisebb-nagyobb buktatója van a hitelkártyáknak, amelyeken könnyen elcsúszhatunk. És a bankok válaszaiból (vagy éppen azok hiányából) arra következtethetünk, hogy sokan el is csúsznak. Természetesen ez nem törvényszerű, és ahogy előző írásunkban bemutattuk, tudatos használattal valóban tízezrekkel több maradhat a zsebünkben. A Pénzcentrum.hu összegyűjtötte, hogy mire érdemes nagyon figyelnünk, ha hitelkártyát igénylünk:

A kondíciós listákat és a szerződési feltételeket átnézve mindenképpen keressük meg, hogy a sárga csekkes vagy bankfióki befizetések után nem számítanak-e fel díjakat. Számos pénzintézetnél ugyanis csak akkor tudjuk ingyenesen rendezni a számlánkat, ha azt elektronikus úton tesszük meg, ellenben akár több száz forintot fizethetünk ki havonta feleslegesen.

Ha csoportos beszedési megbízást adunk a számlavezető bankunknak, kérdezzük meg, hogy a teljes tartozásunkat fogják vonni következő alkalommal. Általában ugyanis csak a minimum fizetendő összeg kerül beállításra, így kellemetlen meglepetésben lehet része annak, aki nem szeretne kamatot fizetni.
Mielőtt rábólintanánk a hitelkártyára azt gondolván, hogy legfeljebb majd nem aktiváljuk be vagy visszamondjuk, fussuk át alaposan a szerződést, hogy a bank nem fog-e felszámítani díjat azért, ha egy bizonyos időtartamon belül (jellemzően fél- egy éven belül) fel szeretnénk mondani a szerződést. Ez az összeg ugyanis hét-nyolcezer forint is lehet.

Derítsük ki, hogy a bank felszámolja-e a kártyás vásárlások után a tranzakciós illetéket. Az előző listánkban szereplő hitelkártyák esetében két pénzintézet is beterheli a 0,3 százalékos díjat költéseink után, ami az egy százalékos visszatérítés mértékét rögtön le is csökkenti 0,7 százalékra. Ugyanígy nézzük meg, hogy a bank mekkora összegben maximalizálja a pénzvisszatérítést.

Figyeljünk rá, hogy lehetőség szerint csak annyit költsünk el a hitelkártyával, amennyiért egyébként is vásárolnánk készpénzben vagy sima betéti kártyával. Így ugyanis mindig vissza tudjuk határidőre fizetni a kintlévőségeinket, elkerülve a kamat és az esetleges késedelmi díjak felszámítását. Ha csak pár forinttal kevesebbet fizetünk vissza a teljes tartozásunknál, ugyanúgy az egész összegre fog ketyegni a kamat.

Ha nem muszáj, hitelkártyánkat soha ne használjuk készpénzfelvételre. Egyrészt, mert így elveszítjük a kártya kamatmentes használatának lehetőségét (a felvétel pillanatától kamatozik az összeg), másrészt az ilyen tranzakcióknak elég magas díja is van. Ugyanez vonatkozik a postai kártyás fizetésekre is.

Válasz