A gyömbéres, fahéjas, szegfűszeges illatú mézeskalács nem csak a karácsonyfán mutat jól. Feldíszíthetjük vele az adventi koszorúnkat, ajtó- és ablakdíszeinket, ajándékcsomagokra kötözhetjük, vagy önállóan, tálra rendezve kínálhatjuk vendégeinknek.

A karácsony elképzelhetetlen mézeskalács nélkül. Önmagában a sütemény is nagyon karácsonyi, fűszeres illata és íze mennyei. De a készítése is kellemes készülődés az ünnepre, hiszen a gyerekekkel együtt készíthetjük és díszíthetjük a süteményt. Arról nem is beszélve, hogy a  gyakran zord téli estéken a sütőből áradó finom illatok felmelegítik és kellemes illattal árasztják el az egész házat. Noha a tésztát a sok méz miatt nehéz összegyúrni, az elkészült, édes-fűszeres sütemény mind látványában, mind ízében kárpótol minket fáradozásainkért.

Akármelyik mézeskalács receptet is válasszuk, mindenképpen fontos, hogy néhány órát, de akár egy éjszakát is a hűtőben pihenjen a tészta.

A mézeskalács tésztáját célszerű közepes vastagságúra, azaz legalább fél centi vastagra nyújtani, különben a kiszaggatott sütemény szélei könnyen megéghetnek.

A tésztából készülhet aprósütemény – a szívtől az angyalkáig bármi, attól függően, milyen kiszúróformánk van, de kreatívabb konyhatündérek különböző méretű csillagokból fenyőt is építhetnek, vagy akár sablon alapján mesebeli mézeskalács házikót is alkothatnak.

Gyönyörű mézeskalácsfenyő csillagokból

Ha magvakat, cukrokat használunk díszítésre, akkor ezeket a sütés előtt tegyük a sütikre. Ha a hagyományos és nagyon dekoratív cukros tojáshabbal, azt mindenképpen sütés és kihűlés után végezzük csak.

Ünnepi, fűszeres illatú a mézeskalács

A tojásfehérjéből és porcukorból kikevert masszát (a krém különösen alkalmas a hótakaró és a háztetőről lecsüngő jégcsapok ábrázolására) egyszerű kis tiszta zacskóba kanalazzuk, a sarkára pici lyukat vágunk, és markunkban tartva a zacskót ügyesen rajzolhatunk is a süteményekre.

A még friss díszítést színes cukrokkal, mandulaszeletekkel, kandírozott gyümölcsökkel tovább dekorálhatjuk, de bevethetünk olvasztott csokoládét vagy kókuszreszeléket is.

Hozzávalók:
A tésztához:
25 dkg méz
10 dkg margarin
12,5 dkg porcukor
5 g őrölt gyömbér
5 g őrölt fahéj
5 g őrölt szegfűszeg
5 g kakaópor
50 dkg liszt
1 kávéskanál sütőpor
1 db tojás
csipet só
A ragasztáshoz:
kristálycukor
A kenéshez:
tojás
A díszítéshez:
2 db tojásfehérje
50 dkg porcukor

Elkészítés: A tésztához a hozzávalókat jó alaposan összegyúrjuk. Viszonylag kemény, de jól formálható tésztát kell kapnunk. 1 napig pihentetjük a hűtőben, szilikonos sütőpapírba bugyolálva, így szerintem könnyebb vele bánni, de ez elhanyagolható.

A tésztát nyújthatjuk lisztezett deszkán/gránitpulton, de aki nem akar magának felesleges feszültségeket a tészta leragadása miatt, az az én módszeremet alkalmazva két szilikonos sütőpapír között könnyedén kinyújtja a tésztát, körülbelül fél cm vastagságúra, majd a sablonokat körülvágjuk,  tepsibe rakjuk és megkenjük őket tojással. Kb. 200 fokon rövid ideig addig sütjük, amíg az alja kicsit megbarnul.

Ahogy a sütőből kivettük, azonnal megkenjük újra tojással. (Ettől lesz a tésztánk szép fényes.) Fontos, hogy a tészta egyenletes, sík felületen hűljön ki, hogy meg ne görbüljön.

A díszítéshez a tojásfehérjét jól kikeverjük a porcukorral. Fontos a massza állaga, ezért a cukrot apránként szitáljuk a fehérjéhez, és keverjük el kézi habverővel, közben ellenőrizzük, mennyire csöppen le.

Vékony szájú nyomózsákba vagy sütőpapírból rögtönzött tölcsérbe töltjük, és tetszés szerint díszíthetünk. Illetve használhatunk színes cukorkákat, egyéb díszítőket.

Jó munkát, szórakozást, kikapcsolódást, és sok sikert hozzá!