Mit tehetünk a bejövő víz ellen, ha pedig lakást veszünk, hogyan szúrhatjuk ki a komolyabb bajokat?

 A fal vizesedésének egyik legjellemzőbb oka a nem megfelelő szigetelés. Az ilyen hibát ráadásul nem lehet ránézésre megállapítani, és általában csak akkor derül ki, amikor már komoly a baj. A hibás vagy nem megfelelő víz- vagy hőszigetelés egyaránt vizesedéssel, nedvesedéssel járhat, és az alaptól a tetőig a ház bármely részét érintheti.

Föntről jövő áldás

Könnyebb dolgunk van a hiba felismerésében, ha a probléma a magastetővel van: ilyenkor a zárófödém fölülről ázik, és a vizes foltok a legfelső emelet mennyezetén jelennek meg. Ebben az esetben általában elegendő a helyükre rakni az elmozdult elemeket. A lapostetős házak beázása már komolyabb probléma, amely leggyakrabban a régi házgyári épületeket érinti.

Ezek tetőszigetelése az évek során tönkremegy, és a legfelső emeleten egyszer csak megjelennek a vizes foltok. Sokszor előfordul, hogy más helyen megy be a víz a szigetelés alá, és más helyen jelennek meg a foltok. Emiatt nem is lehet egyértelműen azonosítani a beázás pontos helyét, és az egész tetőt újra kell szigetelni. Többlakásos társasház esetében ennek költsége megoszlik a lakók között, viszont ha csak néhány lakás található az érintett épületben, netán családi házról van szó, már mélyebben kell a zsebbe nyúlni.

Talajbaj

Az alap vízszigetelési hiányosságai komoly károkat okozhat. A talajból fölszívódó víz a legtöbb problémát a régi épületek pinceszintjén és alagsorában lévő tárolók esetében okozhatja, de gyakran az új épületek pinceszinti gépkocsi-tárolói sem mentesek a vizesedéstől. Ha magas a talajvíz és rossz a szigetelés, a víz gyakorlatilag meg is állhat a helyiségben, és folyamatosan nedvesítheti a falakat. A szigetelést utólagosan megoldani nagyon nehéz, az érintett felülethez ugyanis kívülről kellene hozzáférni.

Léteznek különleges megoldások mint például az injektálás (szigetelőanyag utólagos befecskendezése), ezek költsége azonban igen magas. Régi építésű házaknál a lábazaton keresztül a földszinti helyiségek falaiba is felszívódhat a víz. Lehet ugyan speciális vakolatokkal, festékekkel is próbálkozni, de mindez csak tüneti megoldás. A gombaölő folyadékok is csak ideig-óráig szüntetik meg a bajt: ha a vizesedés okát nem szüntetjük meg, a foltok újból megjelennek.

A lakás falán megjelenő penészes és vizes foltok a hőszigetelés hibájára utalhatnak. Ilyesmi elsősorban akkor alakul ki, ha adott helyen nem megfelelő vastagságú a hőszigetelés, hőhidas a ház. Hőhidak leggyakrabban a fal téglából épült része fölött, a födém végénél lévő vasbeton koszorú környékén alakulnak ki, mivel a beton hőszigetelő képessége rosszabb, mint a tégláé. Hőhidak a nyílászárók fölött lévő áthidalóknál is gyakran kialakulnak. Ezen részek belső felülete érezhetően hidegebb a fal többi részénél, ezért a belső helyiségekben lévő pára itt csapódik ki. Az ilyen vasbeton elemeket elvileg külön is kellene szigetelni, amit viszont gyakran elmulasztanak.

Elégtelen szigetelés esetén a hideg falakon más helyen is megjelenhetnek párakicsapódások. Megoldást nyújthat az utólagos külső hőszigetelés, ami nem olcsó mulatság: egy kisebb méretű családi ház vagy lakás esetében körülbelül 600 ezer forinttól kezdődően oldhatjuk ezt meg, attól függően, milyen vastag szigetelést helyezünk föl. Nálunk sajnos tipikusan túl vékony utólagos hőszigetelést alkalmaznak, általában 4-5 centiméter vastagságút. Ezzel szemben a mi éghajlatunkon alkalmazott szigetelés vastagsága legalább 10 centiméter kellene hogy legyen. Ha már úgyis fölállványoztatjuk a házat és komoly összegeket kifizetünk munkadíjra, nem érdemes a szigetelés vastagságán spórolni, ráadásul így a fűtésszámlánk is érezhetően csökkenhet.

A párakicsapódások megelőzésére létezik relatíve olcsón kiépíthető, de hosszú távon drágán üzemeltethető megoldás is, mégpedig a páraelszívók, légkondicionálók alkalmazása. Ez utóbbiak különösen akkor nyújthatnak megoldást, ha a párakicsapódás oka a légmentesen záró korszerű nyílászárók által gátolt természetes légcsere. Rövidtávon – átmeneti tünetmentesítésre – a már említett speciális falfestékek és gombaölőszerek is segíthetnek.

Rések a csatornán

A fal vizesedésének sokszor egészen kézenfekvő oka van: a tető fal mellett futó vízelvezető csatornáiból szivárog, nagyobb esőzéseknél pedig dől a víz. Ilyenkor könnyen átázhat a fal, és a vizesedés belül is megjelenhet. Ez a probléma gyakran új házaknál is előfordul, amikor a bádogos munka nem sikerül tökéletesen; rosszak az illesztések, vagy nem rögzítették megfelelően a csöveket. Száraz idő esetén a hibát ráadásul észre sem lehet venni, csak az első nagyobb esőzés alkalmával lepődik meg a tulajdonos. A probléma egyszerűen orvosolható, mindössze az illesztési és rögzítési hibákat kell kijavítani.

Rozoga csövek

Csőtörés vagy -repedés tökéletes állapotú lakásnál is előfordulhat, a nyoma ráadásul – rövid időre - könnyen eltüntethető. Ha csak szivárog a cső, elegendő a falat egy kis szakaszon megbontani, és a repedés helyét cementrabiccal bevonni. Ha a falat ezután visszavakolják és lefestik, egy-két hónapra eltakarják a problémát. Ezt a megoldást sajnos gyakran alkalmazzák ingatlan-értékesítés előtt tisztességtelen eladók, leggyakrabban szennyvízejtőcsövek sérülésének eltitkolására. Ilyenkor nem látszik azonnal a vizesedés, viszont ettől még ázik a fal. Vízcsövek törése esetében már erősebb a csőben a nyomás, ezt a hibát általában nem lehet elfedni, a csőszakaszt azonnal cserélni kell.

Eldugult vízelvezetők

Az alsó szinten lévő garázsba vagy pincébe a rámpán keresztül is befolyhat a csapadékvíz. Ezt jellemzően esőzések alkalmával vehetjük észre, így – ha vásárlásra készülünk – a kiszemelt ingatlant látogassuk meg egy nagyobb zivatar után is. Hiába építettek ugyanis víznyelőt a lejáróhoz, ha az nem működik megfelelően, eldugul vagy visszaduzzaszt. Ezt a hibát mindenképpen orvosolni kell, mert a rendszeres ázás hosszú távon károsítja az épületszerkezetet.