Ma már többféleképpen állíthatjuk elő az otthonunkban szükséges meleg vizet. A legtöbb háztartásban még mindig bojlerrel melegítik fel a fürdéshez és a mosogatáshoz szükséges vizet, ám léteznek ennél jóval környezetbarátabb és energiatakarékosabb megoldások is.

Bár a bojlernél kell a legnagyobb energiaveszteséggel számolni a használati meleg víz előállításakor, de a korszerű bojlereknél ezek a veszteségek már jóval kisebbek. A modern gázkazánok hatásfoka a korábbi 65-75 százalék helyett ma már 90-95 százalékos, sőt a tüzelőanyagok elégetése során keletkező hulladékhőt hasznosító kondenzációs kazánok hatásfoka elérheti a 105-109 százalékot is.

Jelentősen csökkenhet az áramszámla

A valódi energiamegtakarítás természetesen esetfüggő, mégis a régi bojlerek lecserélésével a meleg víz előállításához szükséges energiamennyiséget az elektromos és tárolós vízmelegítőkkel átlagosan 30-45, a hagyományos átfolyós gázbojlerekkel 20-25, a kondenzációs gázbojlerekkel 40 százalékkal lehet csökkenteni. Ez az arány a hagyományos tárolós gázkazánok esetén 40, a kondenzációs gázkazánoknál pedig 50-55 százalék.

Ha csak a korábbi bojlerünket cseréljük korszerűbbre, napi 25 liter 60 fokos vízzel számolva, naponta átlagosan 0,56 kWh energiát tudunk megspórolni. Ez egy négyszemélyes háztartás esetén napi 2,24 kWh-t jelent, míg egy évben eléri a 817,6 kWh-t.

Mai energiaárakon számolva ez villanybojler esetén éves szinten több mint 38 ezer forintot, gázbojler esetén pedig 86,5 köbméter gáz árát, azaz körülbelül 11 ezer forintos megtakarítást jelent.

Erre figyeljen, hogy energiát takaríthasson meg!

– A melegvíz-vezetékeknek lehetőség szerint rövidnek és jó hőszigetelőnek kell lenniük, ezáltal a szállítási és a nyugalmi veszteség is kicsi marad.

– A kivételi helyeken célszerű korszerű keverőberendezéseket alkalmazni, a mosdóknál egykarú, a kádnál és a tusolónál termosztatikusan szabályozott keverők legyenek.

– Minél magasabb hőmérsékletűre melegítjük a vizet, annál nagyobb lesz a vezetékekben a hőveszteség. Célszerű azt is szem előtt tartani, hogy az alacsonyabb hőmérséklet csökkenti a vízkőképződést, amely a készülékek hatásfokát rontja.

– Csőhálózatban a hőmérsékletet automatikus szabályozóegységgel 60 fokra kell korlátozni. A legtöbb használati meleg víz céljára elegendő a 45 fokos hőmérséklet.

– Energia azzal is megtakarítható, ha a tároló tartalmát nem tartjuk folyamatosan a meghatározott hőmérsékleten, hanem azt egy kapcsolóóra segítségével naponta egyszer vagy kétszer fűtjük fel. Ez már csak azért is célszerű, mivel sok háztartásban jól behatárolható időszakokban jelentkezik a nagyobb melegvíz-igény.

Cikksorozatunk következő részében részletesen végigvesszük, hogy milyen előnyei vannak a vízmelegítésnél a hőszivattyúnak, illetve mennyit spórolhatunk a napkollektorokkal, de kitérünk az átfolyós, a tárolós vízmelegítőkre és a gázhőközpontokra is.