Száz éve ismert a "felejtés betegsége" Egy, a múlt század elején élt német neurológus, Alois Alzheimer nevéhez kötődik a rövid távú memória gyors romlásával, az agyi kapacitás drámai leépülésével együtt járó betegség felismerése, speciális kórként való azonosítása. 1901 novemberében ő figyelt fel egyik nőbetegének, Auguste Deternek a sajátos esetére.

A hölgyet a férje vitte el hozzá, azzal, hogy "furcsa dolgai vannak", gyakran összefüggéstelenül beszél, saját élete eseményeit sem tudja felidézni, gyakorlatilag már a legelemibb háztartásbeli munkára is képtelen a kóros feledékenysége miatt. A vizsgálat szerint Augusténél, aki alig múlt ötven éves és korábban teljesen ép értelmű volt, a felejtés rohamosan következett be, már a saját és a férje neve is kiesett a memóriájából.

A tudós ideggyógyász öt évvel később, 1906-ban osztotta meg tapasztalatait az orvostársaival, leírva ennek az addig ismeretlen betegségnek a tüneteit és jellemző kórlefolyását. A "felejtés betegségét" az 1911-ben megjelenő pszichiátriai tankönyvek említik először Alzheimer-kórként.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy korábban nem létezett ez a jelenség, csupán arról van szó, hogy addig nem külön kórként, az agykérgen végbemenő elváltozásként diagnosztizálták, hanem az idős kor egyik sajnálatos velejárójának tekintették.

Agyserkentő praktikák Az agyi kapacitás csökkenésére, a memória zavarára régóta keresik a lehetséges ellenszereket, azokat az agyserkentő tevékenységeket, gyógyszereket vagy egyéb hatásokat, amelyekkel az emlékezetvesztés elkerülhető, az agy karbantartható.

A betegség felismerése óta eltelt száz évben ezek egy részét azóta a gyógyászati gyakorlat igazolta, mint a dementiát megelőző, lassító, az agyat "tornáztató", serkentő hatást. Így például gyakorlatilag a kezelés része, vitathatatlanul hozzájárul az agyi képességek megőrzéséhez, ha az idősödő ember folyamatosan végez szellemi tevékenységet.

Ez nemcsak munka lehet: olvasás, gondolkodást igénylő játékos időtöltés, társasjáték, sakk, kártya, memóriajáték, rejtvényfejtés, zenehallgatás, a baráti beszélgetés is sokat segíthet ebben. A mozgás, a testedzés, még a legegyszerűbb séta is hozzájárul nemcsak a testi, hanem a mentális kondíció megőrzéséhez is. Erre is érvényes lehet az, hogy megelőzni könnyebb, mint kezelni, és minél korábbi stádiumban kap szakszerű segítséget a beteg, annál jobb, hiszen az előrehaladott betegség esetében e tevékenységek jelentős része már nem, vagy nem ugyanolyan szinten jöhet szóba.

A demencia-központokban a személyre szabott kezelés, az egyéni és csoportos foglalkozások és az ott megtanult gyakorlatok otthoni alkalmazása rengeteget segíthet a hétköznapi életvitelhez szükséges képességek megőrzésében.

A tünetek enyhítése A rettegett dementia tüneteinek enyhítésére rendszeresen feltűnnek olyan étrend-kiegészítők, gyógyhatású szerek is, amelyeknek agyserkentő, karbantartó hatást tulajdonítanak. Ezek közül néhányat, például az E-vitamint és a ginko bilobát az Egészségügyi Minisztérium által kiadott, a Pszichiátriai Szakmai Kollégium által összeállított szakmai protokoll is megemlíti, mint alkalmazható, bár nem erőshatású készítményt.

A C-vitaminban és antioxidánsokban gazdag étkezés szintén elismerten keringésvédő, agyserkentő hatású. Antioxidáns-tartalma miatt kerülhetett bele ebbe a körbe a zöld- és a fekete tea, a vörösbor, a gyümölcslé, a folsav és a barna rizs is. A hazai gyógynövények közül például a zsályának tulajdonítanak memóriajavító hatást. A szellemi képességek megőrzésében az egészséges táplálkozásnak és bizonyos élelmiszereknek is lehet jótékony, megelőző szerepe, így például ajánlható a mediterrán étrend, benne az omega-3 zsírsavak, a halolaj fogyasztása.

Az agyi leépülés megállítható, késleltethető Az utóbbi évtizedben rohamosan haladtak a kutatások az Alzheimer kór okainak feltárásában, egyre többet tudnak meg az agyban keletkező plakkok, lerakódások természetéről, az idegpályák pusztulásának miértjéről. Az új felismerésekkel párhuzamosan folynak a kutatások ezek gyógyszeres befolyásolására is.

A hagyományos, keringést javító, értisztító, agyserkentő szerek mellett a már károsodott idegsejtek állapotának javítására is van lehetőség. Az Alzheimer-kóros beteg agyában csökken az acetilkolin nevű, fontos információ-közvetítő molekula mennyisége. A ma használatos gyógyszerek legtöbbje azt az acetilkolin-észteráz enzimet bénítja, amely ennek lebontását végzi. Ezekkel az ún. acetilkolinészteráz-gátlókkal fékezhetők, sőt bizonyos esetekben meg is állíthatók a kóros agyi folyamatok, megőrizhető a beteg önellátó képessége.

Azért, hogy a kezelőorvos a beteg állapotának, együttműködési készségének a legjobban megfelelőt választhassa, az Alzheimer-kór kezelésére alkalmazott gyógyszerek többféle formában vannak forgalomban hazánkban is: kapszula, oldat, tabletta, tapasz, is létezik belőlük.

Az acetilkolinészteráz-gátlók az Alzheimer-kór enyhe és közepesen súlyos szakaszában javasoltak, míg a glutamátra ható gyógyszer a közepesen súlyos és a súlyos szakaszban lévőknek. A már súlyosan demens betegek kezelésekor kevésbé várható javulás.

Így nem lehet elégszer ismételni a figyelmeztetést: ha a betegség gyanúja felmerül, minél korábban kísérjék el a beteget a dementia-központok valamelyikébe, hogy mihamarabb megkaphassa az állapotának megfelelő, a leépülési folyamatot akadályozó kezelést. Annál is inkább, mivel a betegséggel együtt járhat több, a beteg életminőségét súlyosan rontó tünet is, például alvászavarok, nyugtalanság, hallucináció, szorongások, depresszió, stb., amelyek enyhítésére csak szakorvosi javaslatra szabad gyógyszereket adni, hiszen bizonyos esetekben ezek ronthatnak a beteg állapotán.

Új utakon A legmodernebb technika is helyet kap az Alzheimer-kór gyógyítására tett kísérletekben: angol kutatók az infravörös fényt próbálják az agysejtek regenerálására, az agyi működés serkentésére használni, ezért egy olyan sisakot készítettek, amely infravörös fényt bocsájt ki viselőjére.

Az őssejtekkel folytatott kutatásokban is felmerült, hogy lehetséges lenne-e azokat az Alzheimer-kór gyógyítására alkalmazni. A gyógyszerkutatások is világszerte tovább zajlanak új és a már bevált hatóanyagokkal, új gyógyszerformákkal egyaránt. Az Alzheimer-kór elleni harc tehát több területen is folytatódik.