Über-öko MOL-kút nyílt a fővárosban

Mintha egy sci-fi mesefilm díszlete lenne az Istenhegyi úton néhány napja átadott új töltőállomás. A külsőségek mögött mérhető környezeti eredmények állnak.

Tavalyi sütőolaj-átvevő és -recikláló programjuk után (áldja meg őket érte az Úr!) most egy globális ökológiai szempontból talán kevésbé jelentős, ám annál látványosabb, és feltétlenül üdvözlendő kezdeményezéssel rukkolt elő a MOL. A budapesti XII. kerületben, 300 millió forintos beruházással létrehozott töltőállomás akkor is szép teljesítmény, ha egyedi darab marad, ha pedig hagyományt teremt, akkor pláne!

A kút legfeltűnőbb eleme a kútoszlopok feletti tetőszerkezetből kinövő műfa-erdő. Ezt akár giccsesnek is nevezhetnénk, pedig zseniális: a fák hatalmas levelei ugyanis különböző szögben beállított napelemek, így néhányukat mindig telibe kapják a sugarak. Szintén szolárcellák borítják fent nevezett előtetőt, így aztán a kút jelentős (közel 31.000 kWh évente) mennyiségű elektromos áramot képes megtermelni.

Ebből az energiából működtetik a külső és belső, különösen takarékos LED-es fényforrásokat. A temperálásról, valamint a melegvízről „levegő-víz” hőszivattyús rendszer gondoskodik. Mindez persze jelentős többletköltséget jelentett az építés során, ám a kút üzemeltetése éves szinten mérhetően olcsóbb lesz: több mint 7000 m3 gáz, illetve 120 ezer kWh elektromos energia megtakarításával számol a MOL.

Nem csak az erőforrásokkal bánik felelősen a kút, de a légkört is óvja: a tetőn és a homlokzaton elhelyezett örökzöldek (amelyeket összegyűjtött esővízzel locsolnak) évente mintegy 10 tonna CO2-gázt semlegesítenek (ez durván ötezer, takarékosnak mondható dízelautó éves kibocsátásának felel meg!), nem mellékesen kiválóan szigetelnek is. Így hozzájárulnak a fenti energia-megtakarításokhoz is, amelyek egyébként további, tízszer ennyi széndioxid-emissziótól kímélik meg a földet.


Ha ez nem volna elég, a shopban reciklált bútorok és zuzmótelepek várják a vendégeket, ha pedig valaki elektromos autóval érkezne, külön öröm vár itt rá, hiszen az országban elsőként húszperces gyorstöltővel is felszerelték a kutat.

   zoldmod.hu 2011.10.12.

Alig 15 hónappal azt követően, hogy elkezdték felépíteni a mintegy 1000 tonna acél szerkezetet, a nyár folyamán már át is adták a 2012-es londoni nyári olimpia kosárlabda stadionját. A 12000 férőhelyes létesítmény a világ legnagyobb ideiglenes, újrafelhasználható épülete, amelyet a játékokat követően szétbontanak, hogy részeit Anglia szerte egyéb építkezéseken használják majd fel ismét.

Ehhez nagymértékben hozzájárul, hogy az Angliában igen jónevű Wilkinson Eyre Építésziroda döntése alapján a teljes belső könnyűszerkezetes térelválasztó rendszer Lindab alapanyagokból épült. Az olimpiai csarnok így nem jut sok hasonló építmény sorsára, amelyek a játékok után gyakran kihasználatlanul, enyészetre ítélve állnak.

A világ legnagyobb ideiglenes, újrafelhasználható épülete a 2012-es Londoni Olimpiai Kosárlabda Stadion. A 12000 férőhelyes komplexum a kosárlabda mérkőzések mellett a kézilabda középdöntők és döntők helyszíneként szolgál majd, valamint kapcsolódik a Velodromhoz és a BMX pályákhoz. Itt rendezik továbbá a játékokat követően a paralimpiai kerekesszékes kosár- és rugby-mérkőzéseket is.

A Wilkinson Eyre Építésziroda által tervezett stadion komplett belső térelválasztó falrendszere a Lindab Construline horganyzott acél profilok felhasználásával készült, száraztechnológiás könnyűszerkezetes szereléssel, amely lehetővé teszi, hogy a teljes belső térelválasztást a játékok után szétszereljék és más angliai építkezéseken újrahasznosítsák.

London a csarnok újrafelhasználhatóságával sikeresen oldotta meg az újkori olimpiák egyik legégetőbb építészeti-gazdasági problémáját, az utóhasznosítást. A nyári olimpiáknak helyt adó városok számos csarnokot és nagyméretű kiszolgáló épületet kénytelenek építeni, melyek a Játékokat követően sok esetben üresen maradnak. A legutóbbi, 2008-as pekingi olimpiára készülve közel 500 millió négyzetméternyi kereskedelmi létesítmény és iroda épült Kína fővárosában, melyek jelentős része kiürült az olimpiát követően. A mai napig 100 millió m² épület áll üresen Pekingben. Szintén kihasználatlanul és – egy-két mega-produkciótól eltekintve – üresen áll a híres olimpiai stadion, a Madárfészek is, amelyet emiatt a tervek szerint üzletközponttá fejlesztenek majd.

Ugyanakkor az arénának az olimpia ideje alatt is gyorsan változtathatónak kell lennie, hiszen a szervezőknek mindössze 22 órájuk lesz arra, hogy a kosárlabdapályát a kézilabda-mérkőzéseknek megfelelő színtérre alakítsák át. A Paralimpiai Játékok során pedig még ennél is kevesebb, mindössze 12 óra áll majd rendelkezésre a kerekesszékes kosárlabda- és rugby-pályák cseréjére. A belső tér variabilitását a Lindab profilok biztosítják.

„Ez nem csupán a világ legnagyobb ideiglenes épülete, a design szempontjából is kihívást jelentett, mert bár könnyen felépíthetőnek kellett lennie, anyagának legnagyobb részét újrahasznosítják a játékokat követően és természetesen világszínvonalú létesítményt várnak el a sportolók és a nézők egyaránt” – emelte ki Larry Pitt, a Lindab londoni munkatársa a stadion kapcsán.

„Az acél könnyűszerkezetes csarnokok nem véletlenül rendkívül elterjedtek a tengerentúlon, illetve Észak- és Nyugat-Európában. A mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, a logisztika, a sport és az üzleti élet számos területén alkalmazzák, ahol nagy fesztávolságú és légterű épületek, csarnokok kivitelezése a cél. A könnyűszerkezetes építkezés előnye, hogy az épület fajlagosan kis önsúllyal rendelkező alapanyagokból áll, és az egyes épületszerkezeti elemek (főtartó szerkezet, falváz-rendszer, térelválasztók, tető- és falelemek, nyílászárók stb.) különböző szintre, akár egymással párhuzamosan, üzemben, gyári körülmények között előregyárthatók, majd szerkezetkész állapotban a kivitelezés helyszínére szállíthatók, és ott igen rövid idő alatt összeszerelhetők. Az úgynevezett száraz technológiájú építkezésnek köszönhetően, megfelelő ütemezéssel, a szerelést szinte bármilyen időjárási környezetben el lehet végezni, így a kivitelezési határidők rendkívül lerövidülnek.” – mondja Kotormán István a Lindab oktatási és fejlesztési vezetője.

Forrás: Lindab