Erste Panoráma
2013.09.06.

Rogán Antal tegnap jelentette be, Orbán Viktor pedig ma reggel megerősítette, hogy a bankoknak november 1-ig módosítaniuk kell a devizahitel szerződéseket az ügyfelek javára. Ha ez határidőig nem történik meg, akkor a kormány teszi meg a szükséges lépéseket még év vége előtt. Ez tehát a devizahitelek forintosításának irányába mutat. Az üzenet negatív, de bízunk benne, hogy a bankszövetség és a kormány végül megállapodik.
- A Fidesz az újabb rezsicsökkentésről is döntött. Október közepétől vagy november elejétől további 11,1%-kal fognak csökkenni a lakossági gáz- és áramárak, így idén összesen 20%-os a csökkentés.

Előzmény

Válasz

"...a voksolást megelőzően azonban „érdemes lehiggadni egy fél órára", és „a családi asztal mellett végiggondolni", hogy ki áll az emberek oldalán – fogalmazott Lázár János. "
Na igen, ez a lényeg!!! Margó

Előzmény

Válasz

Júniustól csökkenne tovább a rezsi

Megjelent: 2013.02.01. 08:02|

A kormány tervei szerint év közepétől faragnának le 10 százalékot a víz- és csatorna-, valamint a szemétszállítási díjakból.

2014 nyarára az áram és a gáz árának legalább 30 százalékkal kell csökkennie – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Algyőn, a faluházban rendezett fórumon 150 fős hallgatóság előtt.

A kormány jelenleg azon dolgozik, hogy 2013. június 1-jével a víz- és csatornadíj, továbbá a szemétszállítás költsége minimum 10 százalékkal mérséklődjön – közölte a politikus.

Kifejtette, 2010-ben emberek milliói megkérdőjelezhetetlenül arra szavaztak, hogy a rendszerváltás időszakát le kell zárni, valami újra van szükség.

A keretek meghatározása mára lezárult, a megtett lépések meghozzák a gyümölcsüket. Mindez azonban nem sokat ér, ha a társadalmi depressziót, az elszegényedést a kormányzat nem tudja visszafordítani – hangsúlyozta Lázár János.

A kormánynak a következő két évben azon kell dolgoznia, hogy a nyugdíjak és keresetek vásárlóereje növekedjen – jelentette ki az államtitkár.

A politikus szerint ma Magyarországon az az igazi nagy társadalmi kérdés, ki fizesse vissza az állam által korábban fölvett és fölélt pénzt, az adósságot. Az EU és az IMF azt mondja, mindenki fizessen, a legszegényebb munkás és nyugdíjas is. A magyar társadalom nem terhelhető tovább. A kormánynak világosan el kellett döntenie, kinek az oldalán áll, az itt élő embereknek próbál segíteni, vagy a könnyebb utat választva jóban van a pénzintézetekkel, kereskedőházakkal, az áram- és gázszolgáltatókkal.

Hozzátette: két választás között „természetes a rebellió", a voksolást megelőzően azonban „érdemes lehiggadni egy fél órára", és „a családi asztal mellett végiggondolni", hogy ki áll az emberek oldalán – fogalmazott Lázár János.

Forrás: MTI
Cimkék: rezsi, rezsi csökkentés

Válasz

Mégis megfizetjük a rezsidíjakat

Index

2013. január 3., csütörtök 08:18 |

A kormány ígérete alapján jövőre 10 százalékos rezsiköltség csökkentést hajtanak végre. Az ígéret szerint a villamosenergiára, a gázra és a távhőre kiterjedő lépést nem tudják áthárítani a szolgáltatók a fogyasztóra. A Policy Agenda által készített elemzés szerint a rezsiköltség áthárítását valójában a kormány már maga el is végezte, első körben a hazai kis- és középvállalkozásokat sújtva.
Címkék
rezsi, rezsiköltség, áramár, gázár

A kormány annak érdekében, hogy csökkentse a lakosságot terhelő nyomást, a 2011 tavaszán elfogadott Széll Kálmán Tervben bejelentette, hogy „különböző eszközökkel – hatósági árképzéssel, az extraprofit visszaszorításával – befagyasztja a legfontosabb rezsiköltségeket, ezzel hozzájárul ahhoz, hogy kiszámíthatóbb legyen a családok gazdálkodása”. Ennek érdekében 2011. július 1-ig kidolgozzák a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tevő szabályozást.

A Policy Agenda azt írja, a kormány által korábban ígért „rezsi stop” nem működött, mivel mind az áfa, mind a tényleges szolgáltatási díjak növekedése miatt például Budapesten 4,4 százalékos volt a rezsiköltségek növekedése. A mostani drasztikus lépéssel feltehetően a kabinet ezt a kudarcot akarta helyrehozni, és a legfőbb energiahordozók esetében csökkentette a hatósági árakat.
A lakosságot tényleg védik

A kormány amikor bejelentette a rezsiköltségek csökkentésének tervét, nyomban kijelentette, hogy ennek hatását semmilyen módon sem tudják áthárítani a szolgáltatók a lakosságra. Ez valóban igaz, hiszen a lakosság csak és kizárólag az állam által meghatározott díjakat fizeti, ettől maximum lefele térhetnek el az egyes cégek, ha például új ügyfelek szerzése érdekében akciókat hirdetnek.

Ugyanakkor a kormány képes a terheket áthárítani másokra, és ez történt a villamosenergia esetén. A cégek által fizetendő terhek lényegében hasonlóak a lakossághoz azzal a különbséggel, hogy az adó, az áfa visszaigényelhetősége miatt, minimális mértékű számukra. Azaz a szolgáltatás ára a rendszerhasználati díjakból és az energiadíjból adódik. Az utóbbi esetében szabadpiaci szabályok érvényesülnek, azaz számukra az állam nem határozza meg a villamosenergia árát, hanem a két fél elvileg tárgyalások útján alkudja ki a díjakat. A rendszerhasználati díjak ugyanakkor ebben a körben is hatósági árasok. Ugyan nem a szakminiszter határozza meg az árát a rendszerhasználati díjnak, hanem a Magyar Energia Hivatal, azaz nem közvetlen a kormány érintettsége, de a politikai felelősség mindenképpen a kabineté.
De végül mindenképpen mi fizetünk

A Magyar Energia Hivatal által kiadott határozatok szerint az ún közép- és nagyfeszültségű fogyasztók esetében átlagosan 12 százalékkal emelkednek a rendszerhasználati díjak. Ez az jelenti, hogy átlagosan a kötelező átvételi rendszer cégekre történő áthárításával együtt 7-8 százalékkal drágul a villamosenergia ezen cégek számára, amennyiben nem változnak a szabadpiaci energiaárak.
D KOM20120904013
400 kV-os nemzetközi távvezeték karbantartása Győr mellettFotó: Komka Péter / MTI

Ezek a közép- és nagyfeszültségű fogyasztók között számos olyan iparág van, amely közvetlenül érezteti hatását a lakossági fogyasztásban is. Ilyenek például az élelmiszerfeldolgozók (pl. vágóhidak, nagyobb pékségek). Könnyen belátható, hogy az áram árának emelkedését kénytelenek lesznek ezek a vállalatok áthárítani a végsőfogyasztókra is. Azaz bár csökken az áram ára a lakosság körében, ezt azonnal mérsékli az az árnövekedés, amelyet kénytelenek lesznek a cégek a fogyasztók fele érvényesíteni. De nem csak a közvetlenül a lakossági ügyfelekkel rendelkezőket érinti ez a változás, hanem azokat az inkább magyar kkv-kat, amelyek a kormány szándékai szerint a húzóerejét jelenthetnék a magyar gazdaságnak.
Akik mentesültek

Ezzel szemben, talán az elmúlt hetekben kötött stratégiai megállapodásoknak köszönhetően a nagyfeszültségű fogyasztók (pl. Audi, Mercedes) kimaradtak az áremelésből. Ugyanakkor az ő beszállítóik viszont jelentős költségnövekedéssel szembesülnek váratlanul.

Előzmény

Válasz

Nem minden rezsi csökkent 10 százalékkal

Index,
Napi Gazdaság

2013. január 4., péntek 13:29 |
Kapcsolódó

Varró: Áramkimaradások jöhetnek
Mégis megfizetjük a rezsidíjakat
Hogyan változik az életünk mától?
Megjelent a rezsicsökkentő rendelet

(4)
Címkék
rezsicsökkentés, energetika, áram

Nem mindenhol éri el az áramszámlák csökkenése a 10 százalékot, csalódniuk kell például azoknak a takarékos fogyasztóknak, akik már korábban áttértek az úgynevezett két zónaidős tarifára, írja a Napi Gazdaság.

A január 1-jétől érvényes lakossági, egyetemes szolgáltatásbeli áramtarifákat több szolgáltató − így például az Elmű és az EDf Démász − is ismerteti honlapján. Ezek alapján az energiaárak, valamint az elosztói, illetve rendszerhasználati díjak egyöntetű csökkenésének eredményeképp hozzávetőleg 10,1 százalékkal mérséklődnek a bruttó áramdíjak a korábbiakhoz képest, legalábbis az egy zónaidős tarifáknál.

Az Elmű-Émász csomagját két zónaidős mérőórával rendelkező lakossági fogyasztók vehetik igénybe, és jelentős megtakarítást érhetnek el az éjszakai időszakban, amennyiben éjszaka működő villamos berendezést üzemeltetnek. Az ő esetükben a bruttó (csúcs- és völgyidőszaki) áramdíj mindössze hozzávetőleg 4,1, illetve 5,4 százalékkal mérséklődik januárban. Vagyis csúcsidőszaki fogyasztásukért − összehasonlítva az egy zónaidős, A1-es árszabással − idén januártól az eddigieknél nagyobb prémiumot kell fizetniük, illetve jelentősen zsugorodik az éjszakai vételezés árelőnye is, írja a lap.

A villanyszámlánál többnyire jóval nagyobb havi kiadási tételt képviselő gázszámláknál teljesül a 10 százalékos árcsökkentési ígéret a lapnak a nemzeti fejlesztési miniszter rendelete alapján végzett számításai szerint. Az országosan egységes alapdíjnál ugyan alig érzékelhetően túl is teljesül a 10 százalékos csökkentési ígéret, ez azonban csak a számla kis részét teszi ki, az annak zömét adó, egyes szolgáltatási területenként eltérő gázdíj 8,2−8,5 százalékkal lett alacsonyabb, ezt kerekíti ki 10 százalékra a biztonsági készletezési díj háztartások számára való eltörlése.
D KOM20120904016
Fotó: Komka Péter

A Napi Gazdaság szerint a távfűtés esetében jóval egyszerűbb a képlet, mivel a rendelet egyszerűen úgy fogalmaz: "a lakossági felhasználó (...) a 2012. november 1. napján alkalmazott szolgáltatási díjnál 10 százalékkal alacsonyabb összegű, legmagasabb hatósági árnak minősülő szolgáltatási díjat köteles fizetni".

A csaknem négymillió háztartást érintő rezsiköltség-csökkentésről december 12-i ülésén döntött a kormány. Giró-Szász András kormányszóvivő akkor azt hangsúlyozta: a szolgáltatóknak kell viselniük a terheket, azokat nem háríthatják át. Úgy vélte, a szektor 1995-ös privatizációjában részt vevő cégek az elmúlt 17 esztendőben évente átlagosan húszszázalékos nyereségre tettek szert, így a befektetés már 3,5-szer megtérült nekik.

Válasz

Csapás a nyugdíjasokra! Jön a dupla juttatás tilalma
2012. december 17., hétfő 5:25 Pénzcentrum.hu



Bevezeti a kormány a dupla juttatás tilalmát a közszférában: jövő év július 1-jétől már nem kaphatnak egyszerre nyugdíjat és fizetést a közalkalmazottak, a kormánytisztviselők, az állami vezetők, a bírák, az ügyészek, a rendőrök, a katonák. A korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, az átmeneti bányászjáradékot, illetve a balettművészeti életjáradékot sem lehet a közszférában végzett kereső tevékenység mellett folyósítani. A módosító javaslatot múlt pénteken nyújtotta be az Országgyűlés költségvetési és számvevőszéki bizottsága, ma pedig - érdemi vita nélkül - már szavaz is róla a parlament. Értesülések szerint a jövőben nemcsak a közszférában, hanem az azon kívül dolgozókra is ki kell terjeszteni a megszorítást, jelenlegi formájában ugyanis diszkriminatív.
hirdetés

"Az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy ügyészségi szolgálati viszonyban áll" - fogalmaz az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló törvényjavaslathoz múlt pénteken délután benyújtott számvevőszéki és költségvetési bizottsági indítvány. A módosítás indoklása rámutat arra, hogy nemcsak az öregségi nyugdíj, hanem a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a balettművészeti életjáradék is a dupla juttatás tilalma alá esik. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közlése szerint a megkötés a kormány tagjaira is vonatkozik, ellenben kivételt képeznek a választott és kinevezett közjogi tisztségviselők.

Az érintetteknek 2013. április 30-ig kell bejelenteniük a nyugdíjfolyósító szervnek, ha a felsorolt jogviszonyokban kereső tevékenységet végeznek. A módosítás szerint az érintettek nyugellátását július 1-jétől szüneteltetnék. A nyugdíjat akkor folyósítanák újra, ha a jogosult bejelenti, és igazolja, hogy megszűnt a munkaviszonya a közszférában. Fontos rendelkezés, hogy az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt is nyugdíjasnak minősülnek az érintettek, vagyis minden ilyen státuszú állampolgárnak járó többletjuttatások - például utazási kedvezmények - megilletik majd őket.

Diszkriminatív lehet csak a köszférában tiltani a nyugdíj melletti munkavégzést?

A volt szolgálati nyugdíjasokat tömörítő Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom értesülései szerint a kormány nem támogatja azt az itt-ott hallható "menekülési" lehetőséget sem, hogy az érintett öregségi, illetve korhatár alatti nyugdíjasok megbízási vagy szerződéssel végezzenek munkát költségvetési intézményben. A KIM az Index kérdésére ezzel kapcsolatban annyit közölt: "a kormány elvi éllel rögzítette, hogy nem támogatja a vállalkozási, megbízási szerződési formában történő visszafoglalkoztatást".

Az érdekképviselet úgy tudja, hogy olyan módosító javaslat is készült, amely nemcsak a költségvetési szférában, hanem az azon kívül folytatott kereső tevékenységre is kiterjesztette volna a dupla juttatás tilalmát. Ez utóbbi indoka, hogy nem lehet sem a nemzeti alaptörvény, sem az EU közösségi jog alapján kizárólag a költségvetési szférára tiltó normát elrendelni. Az ugyanis számtalan nemzetközi pert, és várhatóan gyors EU kötelezettségszegési eljárást eredményezhet a negatív diszkrimináció hazai jogszabályba ültetése okán - olvasható a mozgalom érvelése a szoli.eu oldalon.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei első negyedévben összesen 39 100-an dolgoztak a közszférában a 62-74 év közötti korosztályba tartozók közül. Ebből 5 700-an a humán-egészségügyi és szociális ellátás, 5 400-an az oktatás területén tevékenykedtek.

Sok hűhó semmiért? Amúgy is menniük kell a közszférából az öregeknek

A kormány döntése szerint jövő júliustól fő szabályként az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével - amely a jövő évben már 65 évre emelkedik - megszűnik a közszférában foglalkoztatottak jogviszonya - hívta fel a figyelmet közleményében a közigazgatási tárca. Ugyanakkor lehetőség lesz "a nagy tapasztalattal rendelkező és nélkülözhetetlen, de már az öregségi nyugdíjkorhatárt elért és megfelelő szolgálati idővel rendelkező munkaerő továbbfoglalkoztatására" a munkáltató külön kérvényére. Az érintetteket 70. életévük betöltéséig lehet majd továbbfoglalkoztatni.

A várakozások szerint az egészségügyi dolgozók, illetve a természettudományi ismereteket tanító pedagógusok esetében lehet indokolt a nyugdíjkorhatár utáni foglalkoztatás. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai szerint az egészségügyben dolgozó, mintegy 136 ezer alkalmazottnak körülbelül tíz százaléka van a nyugdíjkorhatár felett, ezen belül a 29 ezer orvos közül 7 500 a nyugdíjas, de hasonlóak az arányok a felsőoktatásban is. A mentesített dolgozók is nyugdíjasnak minősülnek, ha betöltik a 65. életévüket, de nyugdíjat csak akkor kapnak, ha megszűnik a munkaviszonyuk, vagyis rájuk is vonatkozni fog a dupla juttatás tilalma.

A tett halála az okoskodás?

A módosító indítványt - szinte már bevett szokás szerint - rohamvágtában zavarja le az Országgyűlés. A pénteken beterjesztett javaslatot a költségvetési bizottság ülésén támogatta a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője. Az indítványról - a napirend szerint - mai ülésén már szavaz is az Országgyűlés. Ugyan formailag újra megnyílik az általános és a részletes vita, csak jelképes egyeztetésről van szó. Frakciónként mindössze 10 percben mondhatják el észrevételeiket a képviselők, a függetleneknek - beleértve a Demokratikus Koalíciót - pedig csupán 3 perc jut.

A határozathozatalokra eleve este fél 7 után kerül sor. A napirend szerint innentől számítva a 19., és egyben a legutolsó pontként tárgyal az Országgyűlés az említett módosításokat tartalmazó törvényjavaslatról.

Nem kellett volna kutyafuttában tárgyalni az előterjesztésről, ha az emberi erőforrások miniszter, a közigazgatási és igazságügyi miniszter és a nemzetgazdasági miniszter teljesítette volna a jogszabályban előírt kötelezettségét. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október 5-én, az első, összesen 397 milliárd forintos megszorító csomag részeként jelentette be, hogy a jövőben nem kíván egyszerre nyugdíjat és bért is fizetni az állam. A 2013. évi költségvetés egyenlegét javító intézkedésekkel kapcsolatos feladatokról szóló kormányrendelet október 19-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A jogszabály szerint az említett három miniszternek október 31-ig kellett volna kidolgoznia egy módosító javaslatot, amely a költségvetési szervekkel munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók tekintetében a korhatár előtti ellátások, a szolgálati járandóság, valamint a nyugellátások és az illetmény/munkabér együttes folyósítását megtiltja. Ehhez képest másfél hónapot csúszott az előterjesztés.

Ki fog itt gyógyítani?

"Az ügyben semmilyen egyeztetés nem volt a kormány és a szakmai szervezetek között" - mondta el az Index kérdésére a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Éger István úgy véli, ha a parlament elfogadja a javaslatot, akkor az ország egyes területein megszűnik az orvosi ellátás.

"Az ország északkeleti részén a járóbeteg-szakellátásban szinte csak nyugdíjas orvosok dolgoznak. Ez az intézkedés tehát a padlóra küldené az ezer sebből vérző egészségügyet" - fogalmazott. Szerinte ez a lépés nemcsak felelőtlen, hanem indokolatlan is, hiszen sok orvos nem keres, és soha nem is keresett jól, ezért a nyugdíja alacsony, így a nyugdíj mellett is dolgoznia kell. Ez külföldön azért nem jellemző, mert az orvosok nagyon megbecsültek és jól fizetettek, így a többségüknek eszük ágában sincs nyugdíjasként gyógyítani - ecsetelte Éger.
Kapcsolódó cikkeink:

A devizanyugdíjasokat is megmenti a kormány
Tízezrekkel kereshetsz többet jövőre: az utolsó esély
Jönnek a magyar luxusnyugdíjak: ki kapja?
Megszűnik az OTP Magánnyugdíjpénztár
Nyugdíjra vágysz? Így húzhatod ki addig
Mennyi lesz a fizetésed jövőre? Most megtudhatod!

Válasz

NGM: nem átmeneti teher a közművezeték-adó
A jövő évi költségvetési kiigazítási lépések között szereplő közművezeték-adó, a közműtulajdonosokra vonatkozó építményadó helyi adó, ezért annak bevezetéséről és - a meghatározott keretek közötti - mértékéről a települési önkormányzat dönt - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) válaszából, amit az MTI kérdésére küldtek.

A tárca megerősítette, hogy nem átmeneti teherről van szó, "az intézkedést tartósnak szánja a kormány". Az adó kivetése az építményadó esetében már megszokott módon történik. Az adóalany a törvény és a települési önkormányzat által meghozott adórendelet alapján bevallja az adóköteles vezeték hosszát. Ezt követően a hatóság határozatban megállapítja az adót, amit évente két részletben kell megfizetni - ismerteti a tervezet részleteit az NGM.

Előzmény

Válasz

Tessék spájzolni! Hatalmas drágulás jön

22 komment|
Megjelent: 2012.10.09. 10:02|
Frissült: 2012.10.09. 10:48

A családok jelentős részét felkészületlenül éri a 20-25 százalékos áremelkedés – írja a Pénzcentrum.hu.

A gazdasági portál szerint tudatos tervezéssel, okos fogyasztói magatartással egy-egy áremelkedés elleni csata megnyerhető, de a háború megnyeréséhez teljes szemlélet- és életmódváltás kellene. Ágazati szereplők egybehangzóan azzal számolnak, hogy jelentős emelkedés várható az év hátralevő részében és a jövő év első felében az élelmiszereknél.

A drágulás az alapanyagoktól és az alapvető termékektől indulva az élelmiszer-fogyasztói kosár egészébe begyűrűzhet. Egyes becslések szerint év végére 200 forint lehet a burgonya kilója, az alma bolti ára meghaladhatja a 300 forint/kilogrammot. 20-25 százalékos áremelkedés várható a tejnél, és a magyar fogyasztás szempontjából kiemelt fontosságú sertés- és baromfihús is hasonló mértékben drágulhat.

Ditróy Gergely, a Portfolio.hu elemzője szerint a magyar családokat felkészületlenül éri az áremelkedés, hiszen már most is a jövedelmük közel teljes egészét felélik. "A tudatos, takarékos vásárlás alapvetően inkább hosszabb távon működik, és inkább életformának nevezhető" - mondta a a Pénzcentrum.hu-nak Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa. Amivel minden háztartás felkészülhet az élelmiszerdrágulásra, az alapvetően a tartalékolás -- nemcsak pénzben, hanem élelmiszerben is.

Érdemes a tartós alapélelmiszerekből, alapanyagokból tartalékolni: a liszt, a cukor, a só, az olaj, a zsiradék, a hüvelyes termék (szárazbab, sárgaborsó) jól tárolható és érdemes befőzni, aszalni. Hosszú távú költségcsökkentést eredményezhet, ha rokonainkkal, barátainkkal vásárlóközösségeket alakítunk ki. Így, együtt megvásárolva például egy egész sertést jóval olcsóbb áron juthatunk hozzá a húshoz, de akár egy zöldségtermelővel is megállapodhatunk arról, hogy szállít nekünk élelmiszert – javasolta a szakember.

Forrás: Pénzcentrum.hu/Hír24
Cimkék: élelmiszerár, élelmiszerárak

Válasz

Így mászhat ki a devizahitelből

Megjelent: 2011.12.15. 16:25 Frissült: 2011.12.15. 19:49

A legnehezebb helyzetűeknek elengedik a tartozásuk negyedét, a még fizetőképesek pedig a törlesztőrészletekben kapnak átmeneti segítséget.

Az eddigi adósmentő csomagokkal ellentétben ezúttal valós segítséget jelent az eladósodott családoknak a kormány és a Bankszövetség által aláírt, csütörtökön nyilvánosságra hozott egyezség.

Adósságelengedés a legnehezebb helyzetűeknél

Elengedik a tartozás negyedét azoknál a devizaadósoknál , akik 90 napon túl tartoznak, s a tartozásuk összege idén szeptember 30-án elérte a 78 ezer forintot – derül ki a kormány és a Bankszövetség csütörtökön nyilvánosságra hozott megállapodásából. A devizahitelüket pedig forintra váltják, a jövő év március 15. és 2012. április 15. közötti MNB középárfolyamok átlagán. A határidő: 2012. május 15.

Csak azoknak engedik el az adósságuk negyedét, akiknél a devizakölcsön-szerződés megkötésekor a fedezeti ingatlanok forgalmi értéke összesen a 20 millió forintot nem haladta meg. Az adósok egy része kamattámogatást is igényelhet majd a forinthiteléhez – ehhez az is kell, hogy egy kiskorú eltartott is legyen a háztartásban.

A tartozáselengedés feltétele, hogy az adós „2012. március 15-ig nyilatkozzon arról, hogy a késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt”. Arról egyelőre nem lehet közelebbit tudni, mi fogadható el ilyesfajta igazolásnak, ami némi bizonytalanságot csempészhet az érintett adósok lelkébe.

Akiknek elengedték az adósságuk negyedét, nem kell sem személyi jövedelemadót, sem ajándékozási illetéket fizetniük.

Segítség a fizetőképeseknek

A megállapodás az adósoknak hasznos tartalommal tölti meg az árfolyamgát mindeddig nem annyira vonzó intézményét.

Az állam és a bankok közösen átvállalják a törlesztőrészletek rögzített árfolyam (180 forintos frank-, 250 forintos euróárfolyam) fölötti részét. Nos, ha nem is az egészet, de a kamatrészt. „A tőkerészt a hiteladós viseli a hatályos gyűjtőszámla-szabályok szerint”- olvasható a megállapodásban.

(A törlesztőrészlet két fő összetevője: a tőketörlesztés és a kamat. A futamidő elején a kamat a nagyobb rész, a tőketörlesztés a kisebb, majd ez idővel megfordul – legalábbis így van ez a lakossági hitelezésben elterjedt annuitásos hiteleknél.)

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy ez 30-35 százalékos könnyítést jelent a törlesztőrészletekben, a jelenlegi árfolyamszintek mellett. Az árfolyamrögzítés 2016 végéig biztosított, s 2012 végéig lehet belépni az árfolyamrögzítés rendszerébe. A törvényjavaslatot 2012 január 31-ig terjeszti be a kormány, tehát valószínűleg jövő tavasszal nyílik meg a lehetőség.

Végtörlesztési változások

A kormány tett néhány engedményt a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztéssel kapcsolatban a megállapodásban, amelyekről nem árt tudniuk azoknak, akik élnének a lehetőséggel. A bank jogosult lesz visszautasítani a végtörlesztési kérelmet, ha az adós legkésőbb 2012. január 30-áig nem tudja bemutatni a végtörlesztéshez elegendő összegű hitelígérvényt, vagy a végtörlesztéshez szükséges pénzfedezet meglétét a hitelező banknál vezetett bankszámláján. (A megállapodás szövege erre nem tér ki, de remélhetőleg az is megfelel majd, ha a megtakarítás, illetve a hitelígérvény összege együttesen fedezi majd a végtörlesztést – erre majd a beterjesztett törvényjavaslat szövege adhat választ).

Az is változás, hogy közalkalmazottaknak és a köztisztviselőknek végtörlesztéséhez vissza nem térítendő támogatás vagy a jövőbeni juttatások terhére megelőlegezett kifizetés nem, csak munkáltatói kölcsön nyújtható, s ennek mértéke a háztartásban eltartott kiskorú gyermekek számától függ.

A bankoknak valószínűleg az a változás lehetett a legfontosabb, hogy a bankadóból leírhatják az végtörlesztésből - illetve az adósság elengedéséből - származó veszteségeik 30 százalékát.

Kis Miklós Szerző: Kis Miklós
Forrás: FN24
Cimkék: pénzügy, devizahitel

Hogyan értelmezed a cikket? Szerinted is segítség mindenkinek? Margó

Válasz

Itt a megszorítások listája fn.hu K.M. 2011. szeptember 30. 17:16
A költségvetési törvényjavaslat a már ismerteken kívül is tartalmaz különböző megszorításokat. Íme a 2,5 százalékos (GDP-arányos) hiánycél betartását szolgáló kormányzati intézkedések. A kormányzat legnagyobb szövetségese a megszorításokban, az "államadósság elleni háborúban" a pénzromlás, amelyet a kormány 4,2, a jegybank 4,7 százalékosnak prognosztizál jövőre.
- Megmarad a bérbefagyasztás a közszférában, nem emelkednek az illetmények, „de az alacsony keresetű munkavállalóknál megmarad az adójóváírás fokozatos szűkítését ellensúlyozó bérkompenzáció”.

- Befagyasztva marad – a várható magas infláció ellenére – gyakorlatilag minden szociális támogatás. A családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az életkezdési támogatás, továbbá a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások összege 2012-ben nem emelkedik. A jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátások sem.

- Befagyasztják a korhatár alatti nyugdíjak túlnyomó részét – legalábbis nehéz másképp értelmezni a javaslat indoklásának szövegét. A korhatár alatti nyugdíjak átkerültek a nyugdíjalapból egy újonnan létrehozott „Nemzeti Szociálpolitikai Alapba”. „A szolgálati ellátást, a korkedvezményes ellátást és az előrehozott öregségi (…) ellátások tervezése a 2011. évi várható kiadásokra, a létszámban bekövetkező változások figyelembevételével történt” - írja az indoklás, és szó sem esik az inflációról. A mezőgazdasági járadék és a bányászok korengedményes nyugdíja, továbbá a szénjárandóság kiegészítése növekedhet az öregségi nyugdíj (a tervezett infláció, 4,2 százalék) mértékében.

- Jelentős létszámleépítések lesznek a kormány irányítása alá tartozó intézményeknél.

- Nő a személyi jövedelemadó teher. A tervezett adóbevétel 13,8 százalékkal nagyobb az idénre tervezettnél. Az adóváltozások a kormányzat számításai szerint jövőre összességében 109,3 milliárd forint költségvetési bevétel-növekedést eredményezhetnek.

- Csökkennek az ártámogatások: a gyógyszerkassza állami ráfordításai jelentősen mérséklődnek. Csökken a közösségi közlekedése ártámogatása is, aminek következtében szűkülnek majd az utazási kedvezmények.
- Az áfa – mint már bejelentették – 27 százalékos lesz, a vállalkozásoknak viszont jó hír lehet, hogy megszűnik a személygépjárművek bérlete utáni áfa levonhatóságának tilalma.

- A regisztrációs adót átalakítják, ettől a kormány reményei szerint 20,7%-kal nőnének az adónemből befolyó bevételek.

- Több bevételre számít a kormány a gépjárművek átírási illetékrendszerének átszabásából is.
- A cégautóadó átalakítása 17,9 milliárd forinttal hozhat majd többet.

- A szigorúbbá vált játékadótól 2012-ben 82,4 milliárd forint bevételt remél a kormány.

- A munkavállalói járulék 1 százalékponttal emelkedik.

- Szélesedik az egyéni és társas vállalkozók járulékalapja (a korábbi nyilatkozatok a minimálbér másfélszereséről szóltak).

- Új adónem lesz – és ez nem vicc - a baleseti adó. Nem is keveset, 27 milliárd forint bevételt várnak tőle. Ezt a biztosítók fizetik majd, amelyet ráterhelhetnek majd kétbalkezes autós ügyfeleikre.
- A népegészségügyi adó, ismertebb nevén a „hamburgeradó”, amely épp a hamburgerekre nem vonatkozik – a kormány szerint 30 milliárd forintot hozhat.
- A jövedéki adó már megszavazott, többlépcsős emelkedése is segít majd a büdzsét egyenesben tartani.
- A reprezentáció és üzleti ajándékozás szja-mentessége megszűnik, de kikerül a társasági adó hatálya alól.

Kapcsolódó cikkek

11.09.30 Formálisan kivezetik a félszuperbruttót
11.09.29 Eret vág a kormány?
11.09.26 Újra: még drágább az életed

- Ugyancsak a cégeket érinti kellemetlenül, hogy szigorodnak a veszteségelhatárolás szabályai. 2012-től az elhatárolt veszteség az adóalap 50%-áig lesz felhasználható.

Válasz