ttp://www.krio.hu/koldokzsinorver_bank/sajto_sajtokozlemeny_2010.php



Sikeres az első Magyarországon, őssejtbankban tárolt őssejttel végzett beültetés


Először mentettek életet Magyarországon privát őssejtbankban tárolt őssejt beültetésével. A most 22 hónapos kislány két hónapja, Miskolcon esett át a sikeres beavatkozáson. A beültetett őssejt – melyet a Krio Intézetben tároltak és készítettek elő a transzplantációra – a beteg kislány testvérének köldökzsinórvéréből származott.

A műtéten átesett 22 hónapos kislánynál 2009 decemberében diagnosztizáltak leukémiát. Az ezt követően elkezdődött és a súlyos fertőzések miatt többször megszakított kezelés több mint fél éven át tartott, ám nem vezetett eredményre. A kislány testvérének köldökzsinórvéréből vett őssejtek ugyanakkor reményt adtak a gyógyulásra. Magyarország legrégibb és legnagyobb őssejtbankjában, a Krio Intézetben mínusz 190 Celsius-fokra hűtött mintát a Nemzeti Hemopoetikus Őssejt Gyermek Transzplantációs Bizottság határozata alapján megvizsgálták és alkalmasnak minősítették a kezelésre. Az érintett családnak a Krio Intézet Pro-Família programja keretében ingyenesen biztosították az őssejt levételét és tárolását.

A szakszerűen levett és megfelelő körülmények között tárolt őssejtek képesek a beteg gyermekek csontvelőjének pótlására, új csontvelő felépítésére. A transzplantációt a beteg csontvelő teljes kiirtása után 2010. szeptember 29-én végezték el. Az őssejtek révén olyan egészséges sejtek kerültek a beteg gyermek szervezetébe - a csontvelőbe és ezen keresztül a vérbe –, melyekben nincs rosszindulatú elváltozás, így ezek a sejtek adják meg a végleges gyógyulás esélyét. A beavatkozás után két héttel megjelentek az új, egészséges sejtek a gyermek vérében, ezzel a kislány – kezelőorvosai szakvéleménye alapján – a gyógyulás útjára lépett. Az azóta eltelt két hónap minden reményt megad a gyermek teljes és végleges felépülésére.

Magyarországon jelenleg elsősorban a vérképzőszervi rákos betegségben szenvedőket gyógyítják őssejttel. Bár több sikeres hazai beültetés történt az elmúlt években, a miskolci Gyermek Onkohematológiai és Csontvelőtranszplantációs osztályon két hónapja elvégzett életmentő műtéthez használtak fel először Magyarországon, privát sejtbankban tárolt őssejteket.

A Krio Intézet anyavállalata, a FamiCord Group, Európa egyik legnagyobb őssejtbank hálózata, mely az első hazai beültetéssel immár öt sikeres beavatkozáshoz tárolt és készített elő őssejtet Közép-Kelet Európában.

Az őssejtről- Elszántaknak részletesebben a HLA-rendszerről

A gyógyító sejt- és szövettranszplantálás feltétele a kellő szöveti egyezés, azaz hisztokompatibilitás. Az emberi hisztokompatibilitási rendszer felfedezésével megnyílt az út az immunrendszer alaposabb megismerése, s a transzplantációs gyógyászat felé.

Kívül tágasabb

Miért lökődik ki rendre az idegen szövet? Pedig alighanem sokan fantáziáltak arról már korábban is, milyen jó lenne beültetéssel pótolni elvesztett végtagokat, fogakat, beteg belső szerveket. Mígnem a huszadik század közepén a mesék világából a valóságba költözött a szervátültetés. A különböző próbálkozások helyenként igen csak vegyes sikerrel jártak, így az orvosokat erősen foglalkoztatta a vélhető törvényszerűségek feltárása. George Schnell az 1940-es években egérdaganatok másik egyedbe történő átoltása kapcsán észlelte, hogy némely daganatot megtűrt a befogadó szerv, ezek növekedésnek is indultak, máskor viszont a daganat elpusztult, azaz kilökődött a szervezetből. Ezt követően beltenyésztett egértörzsek között végzett bőrátültetéses tesztet. A bőrdarab a beltenyésztett - azaz genetikailag csaknem azonos - egerek közötti átültetéskor megmaradt, a különböző törzsek egyedei közötti átültetés alkalmával viszont kilökődött. Schnell rájött, hogy genetikailag öröklött tulajdonságú sejtfelszíni struktúrák okozzák a jelenséget, amiket aztán "Major Histocompatibility Complex"-nek, MHC-nek nevezett el. A fő hisztokompatibilitási komplex természetesen nem csak egerekben létezik.
A francia Jean Dausset az ötvenes években mutatta ki elsőként az emberi MHC-t, amelyet HLA-rendszernek (Human Leukocyte Antigen rendszer) nevezett, mivel először a fehérvérsejtek közé tartozó leukociták felszínén azonosította be ezeket az antigéneket.
Mutasd a sejtfelszíned, megmondom, ki vagy

A HLA-rendszerhez tartozó sejtfelszíni fehérjék genetikai "leírásai", azaz génjei hatodik kromoszómánk rövid karján találhatók, méghozzá két csoportban.
Az egyik régióban találhatók például a HLA-A, HLA-B és HLA-C stb. betűkkel jelölt gének - ezek az I. osztályba tartoznak -, melyek minden magvas sejtünk membránján ülő glükoproteinek, azaz cukorláncokat is tartalmazó komplex fehérjemolekulák leírásai.
A második régióban vannak többek között a HLA-DR, HLA-DQ és HLA-DP fehérjék leírásai, melyek két polipeptid-láncból álló fehérjék, és a sejtmembránban horgonyoznak. Megtalálhatók egyes sejtcsoportjaink, így például a B-limfociták, falósejtek felszínén is.
Nem csak e fehérjék szerkezete döntő, hanem valójában azon polipeptid molekulák, amelyek hozzájuk kötődnek, hogy - úgymond - bemutathatók legyenek az immunrendszer részére. (A polipeptidmolekulák származhatnak a szervezet saját forrásából vagy betegség, kórokozók támadása nyomán az erre a feladatra specializálódott immunrendszeri sejtek felszínén lehetnek idegen eredetű, bekebelezett sejtekből, kórokozókból származó "molekulatöredékek".)
Természetesen a bemutatást végző fehérjék szerkezete meghatározza, hogy milyen molekulákat tudnak bemutatni, ezért lényeges számunkra a HLA-tipizálás, ami nem más, mint a transzplantációban résztvevő egyének szövettípus-vizsgálata.
Ezeket a sejtfelszínen bemutatott, szaknyelven "prezentált" antigéneket aztán erre specializált immunrendszeri sejtek ismerik föl sajátként vagy sajáthoz hasonló, de idegenként. Az első osztályba tartozó HLA-kra az ún. citotoxikus T-sejtek, a másodikba tartozókra a T-helper-limfociták "harapnak". Ezek a sejtek tehát rátámadnak és elpusztítanak minden idegennek kinéző vagy idegen sejttöredéket bemutató sejtet.

A sikeres beültetéshez szükséges egyezés

A Jean Dausset kutatásaihoz csatlakozó Baruj Benacerraff fogalmazta meg azt a törvényszerűséget, hogy a kilökődési reakció erősségét a donor és recipiens közötti hisztoinkompatibilitás, azaz szöveti különbözőség - összeférhetetlenség - mértéke határozza meg.
A szöveti sejtek antigénjei megegyeznek a fehérvérsejtek felszíni antigénjeivel, így a szöveti összeférhetőség jól megjósolható nem csak a vér, hanem minden átültetendő szövettípus sejtjeinél. Különböző szövetek között inkább csak abban van eltérés, hogy milyen nagy számban jelennek meg a jellemző antigének a sejtek felszínén. Amelyek sok különböző antigént "mutogatnak" felszínükön, azoknál nagyobb a valószínűsége, hogy fennakadnak az immunrendszer idegen sejtekre specializálódott "belső elhárításán". A bőr sejtjei közismerten sok antigént mutogatnak, míg a vese a viszonylag könnyen transzplantálható szervek közé tartozik.
A tapasztalatok alapján ma már tudják, hogy a sikeres őssejt-beültetés, így a köldökzsinórvér-transzplantáció feltétele is az, hogy az összes HLA-fehérje közül legalább a HLA-A, -B, -C valamint a HLA-DR B1 és HLA-DQB1 molekulajellemzők megegyezzenek az adó, vagyis donor és befogadó, vagyis recipiens szervezetének sejtfelszínein, különben a beültetett sejtek, szövetek a recipiens szervezet T-sejtjeinek áldozataivá válnak. Természetesen nem csak ez a hat betűjelű fehérje számít a szöveti egyezéshez, de ezek a legfontosabbak.

Roppant változatosság

A HLA-fehérjéknek van egy állandó felépítésű szakasza, ezek alapján lehet őket csoportosítani, és van olyan része, amely nagymértékben különböző lehet. Ez utóbbi részük az, amelyik az immunrendszerben a jellemző különbségek felismeréséért felelős. Ezért valamennyi HLA-fehérjének további variánsai vannak, a transzplantáció szempontjából meghatározónak tartottaknak van a legtöbb variánsa. A HLA-A-génnek 41, a HLA-B-nek 61, a HLA-C-nek 18, a HLA-DR-génnek 60, a HLA-DQ-nak 19, a HLA-DP-génnek 38 variánsa létezik, a főbb típusoknak további egyéni változatai is léteznek. Az egyéni változatok száma HLA-fehérjénként több száz is lehet.
A sikeres beültetéshez nem kell az összes tulajdonságnak, az összes HLA-fehérjének egyeznie, de a megfelelő donor-recipiens pár kiválasztásnál szigorú szempontrendszer alapján a lehető legnagyobb mértékű egyezésre törekszenek.

Forrás: www.matud.iif.hu/05jun/05.html
Látogass el a Krio oldalára, ahol további hasznos információkat tudhatsz meg őssejtről!

Szerző:


Forrás:

Máriáss Márta


HáziPatika.com

.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

Amit az őssejt levételről tudni érdemes!

Az újdonsült szülők mindent hajlandóak megtenni azért, hogy gyermekük a legnagyobb biztonságban nevelkedjen fel és a legjobb egészségnek örvendjen. Ezért is van az, hogy hazánkban egyre többen érdeklődnek az őssejt- levétellel kapcsolatban, amelyek alkalmasak a későbbi megbetegedések- rosszindulatú daganatos megbetegedések, csontvelő- elváltozások, immunbetegségek, örökletes betegségek- kezelésére is.

Mi is az a sokat emlegetett őssejt?

Az újdonsült kisbaba köldökzsinórvérében és a méhlepényben lévő olyan sejtek, amelyek még nem specializálódtak semmiféle feladatra. A 21. századi orvostudomány álláspontja, hogy az őssejtek képesek rehabilitálni a megbetegedett sejteket úgy, hogy olyan sejtekké alakulnak át, amilyen szöveti környezetbe kerülnek. Még csak néhány éve lehet Magyarországon legálisan a köldökvérből őssejtet nyerni, azonban ez mára már egyre elterjedtebb, és meglehetősen sok információ is áll rendelkezésre ezzel kapcsolatban a szülők számára.

Hogyan történik a köldökzsinórvér levétel, illetve az őssejt kinyerése?

A köldökzsinórvér levételére közvetlenül a baba megszületése után van lehetőség, amikor már a méhen belüli fejlődéséhez nélkülözhetetlen köldökzsinórját is átvágták. A köldökzsinórvér levétele egy steril véralvadásgátlóval ellátott gyűjtőzsákkal történik, amelyet a szülést vezető orvos, vagy a szülésznő hajt végre. Ez a művelet manapság már rutin eljárásnak számít, 3-5 percig tart, és nem okoz se a babának, se mamájának semmiféle fájdalmat sem. Az összegyűjtött köldökzsinórvért, a laboratóriumba szállításig, meghatározott idő alatt kell eljuttatni, és 4-30 fok között kell tartani, mert ez az a hőmérséklet, ami a sejtek számára optimális.

Ha már kiválasztották a szülők a számukra szimpatikus őssejt bankot, akkor tőlük rengeteg információt fognak kapni a köldökzsinórvér levételével kapcsolatban, de íme, egy kis előzetes:

1. Ma már Magyarországon, és külföldön is van lehetőség őssejt tárolásra, így érdemes jól körül nézni. A kórházak általában két-három sejtbankkal vannak kapcsolatban, így olyat kell választani, amelyet a kórházunk is ismer.

2. Ha kiválasztották a szülők a számukra megfelelő bankot, akkor utána szerződés aláírására és személyes elbeszélgetésre kerül sor. Ott minden fontos információt megkapnak majd. Az eljárásra egyébként hitelt is lehet felvenni, ezen kívül pedig van mód részlet-, illetve online fizetésre.

3. Ne lepődjenek meg a kismamák, ha nőgyógyászuk behívja őket Aids és hepatitis vérvizsgálatra, ugyanis ez elengedhetetlen és kötelező ilyenkor, ha jelentkeznek az „őssejt programra”.

4. A szülés levezetése után következik rögtön a köldökzsinórvér levétel. Erre egy speciálisan kifejlesztett vérvételi készletet használnak, amit az őssejt banktól kapnak meg a szülők. Jó tudni, hogy előfordulhat, hogy nem sikerül elég vért levenni, ebben az esetben azonban a következő szettért több tízezreket számol fel újra a bank.

5. Miután az orvos levette a vért, azt egy tároló dobozba helyezik. Az őssejteket tartalmazó köldökvérnek 24-48 órán belül el kell jutnia a központi laboratóriumba. Ezt viheti futár, vagy személyesen is el lehet szállítani. Fontos, hogy előre jelezni kell.

6. Amint beérkezett a vérminta a laboratóriumba, feldolgozzák, kinyerik belőle az őssejtet, majd -196 fokos folyékony nitrogénben tárolják, általában 20 évig. Innen a gyermek, vagy akár a szülők, testvérek bizonyos betegségeinek esetén a minta lehívható és alkalmazható. Maximális eredményt csak a gyermek 9-12 éves koráig, ill 45kg-os testsúlyig lehet elérni. Ahogy nő a gyermek, úgy csökken az esély arra, hogy sikeres sejtbeültetést hajtsanak végre rajta.

Jelenleg közel száz betegség gyógyítására alkalmasak a köldökzsinórvérből nyert őssejtek, amelyek lerövidítik a gyógyuláshoz vezető utat, hiszen nem kell majd baj esetén hónapokat, éveket várni a megfelelő donorra. Többek között a mellrák, illetve az örökletes és szerzett immunhiányos betegségek kezelésében bizonyított hatása van. A gyermekkori cukorbetegségnél jelentős javulás érhető el a köldökzsinórvérből származó sejtek segítségével. Ezen kívül azonban még több területen is folynak kísérletek, amelyek alapján nem kizárt, hogy a jövőben izomsorvadás gyógyításában is jelentős szerepe lesz. Az őssejt-levétel ára több tényezőtől is függ, átlagban 300-400.000 Ft körüli összegről beszélhetünk. Aki megteheti, az már nem gondolkozik azon, hogy vállalja- e ezt a lehetőséget, hiszen ki ne tenne meg mindent gyermeke egészségért. Most már csak bízni lehet abban, hogy a tudomány fejlődésével még több betegséget fognak gyógyítani az őssejtek segítségével, és ezzel együtt pedig, egyre több ember számára is lesz elérhető.

Készítette: Bruszel Dóra /NőiNetCafe/

-

Válasz

Az őssejtek haszna
A fogantatáskor találkozik össze a petesejtben és az ondósejtben lévő 23-23 kromoszóma és teremtődik meg az alapja az új élet indulásának
A fogantatáskor találkozik össze a petesejtben és az ondósejtben lévő 23-23 kromoszóma és teremtődik meg az alapja az új élet indulásának. A fogamzást követő első 14 napban két fontos esemény tanúi lehetünk. Egyfelől a petevezeték oldalsó szájadékából - ahol a két ivarsejt egymásra talál - a magzatkezdemény mintegy hét nap alatt vándorol el a méhbe, majd a következő héten beágyazódik a fogadására felkészült méhnyálkahártyába. Másfelől elkezd osztódni, így a magzatkezdemény először két részre, majd 4, 8, 16, 32 és így tovább. Amikor a magzatkezdemény beágyazódik a méhben, akkor már a szederhez hasonlóan sok részből - szegmentből - tevődik össze. Témánk szempontjából azonban az a legfontosabb, hogy az e szegmenteket alkotó sejtek 46 kromoszómájában lévő 30 000 gén teljesen azonos, vagyis a géneket alkotó genetikai anyagban, a DNS-makromolekulában még semmiféle specializálódás nem indult meg.
Sorsdöntő nap
A magzati fejlődés 15. napja döntő jelentőségű életünk alakulása szempontjából. Ekkor kezdenek kialakulni a főbb testformák (fej, törzs, végtagok stb.) és a szervek (agy, szív, tüdő, vese, here stb.), s ennek megfelelően az ezeket alkotó speciális szövetek és sejtek. Ezek a sejtek azonban alapvetően különböznek egymástól, hiszen az agysejtek feladata lesz a gondolkodás, míg a szívizom-sejteknek a szív működését, ezáltal a vérkeringés fenntartását kell biztosítania. A tüdőhámsejtek a lélegzést, a vesesejtek a vizelet-elválasztást, a here sejtjei pedig az ondótermelődést biztosítják. Mindezek csak úgy érhetők el, hogy a mintegy 2 méter hosszú DNS-makromolekulán belül lévő 3,2 milliárd nukleotid (nevezhetnénk betűnek is) közül e speciális feladatokra felkészülő sejtekben más DNS-szakaszok lépnek működésbe. Vagyis a szederszerű magzatkezdemény eddig mindenre képes sejtjeiből csak meghatározott feladatra specializálódott genetikai állományú sejtek alakulnak ki. Olyan ez, mint a fiatalság, a gyerekből még minden lehet, az iskolák elvégzését és pályaválasztást követően azonban már csak speciális foglalkozások ellátására vagyunk képesek. S ez így van jól, hiszen az emberek csak így tudnak megfelelni a társadalmi munkamegosztás bonyolult feladatának. Hiszen az emberi szervezet csodálatosan sokszínű működése is csak a sajátos feladatokra specializálódott sejtek révén érhető el.
Szervátültetések problematikája
Életünket azonban előbb-utóbb betegségek keserítik meg, amikor is a speciális feladatot ellátó szervek és ezen belül a sejtek működése elromlik, és képtelenné válnak küldetésük teljesítésére. Így a hasnyálmirigy úgynevezett szigetsejtjei megbetegedésük miatt nem tudnak inzulint termelni, ezért kialakul a cukorbetegség. A szív izomzatát ellátó koszorúerek elmeszesedése olyan mértékű lehet, hogy elzáródnak és emiatt a szívizomzat vérellátás nélkül marad és elhal (ez az úgynevezett szívinfarktus). A központi idegrendszer bizonyos sejtjeinek megbetegedése pedig felelőssé tehető a Parkinson- és Alzheimer-kórért.

Az orvosok sok mindennel megpróbálkoznak az e betegségért felelős szervek vagy sejtek működésének javításáért, de a kezelések hatásfoka korlátozott. Éppen ezért régóta felmerülő igény a beteg szervek megújítása vagy újakra cserélése. Ezt az igényt elégítik ki a szervátültetések, amelyek azonban az emberek közötti immunológiai különbségek miatt is igen nehéz feladatot jelentenek. Az orvostudomány - részben a genetika csodálatos ívű fejlődésének köszönhetően - most egy új korszak nyitányához jutott el, az úgynevezett őssejtek ilyen célú hasznosításához.
Etikus eljárás
A magzatkezdeményből származó őssejtekhez jutni igen nehéz. A gyakorlatban egyetlen lehetőség kínálkozik erre és ez a lombikbébi módszer alkalmazása. Ilyenkor ugyanis a leendő édesanyából több petesejtet is kivesznek és ezeket "lombikban", tehát testen kívül termékenyítik meg a leendő édesapa ondósejtjével. A sikeres fogantatás után ugyanúgy megindul a magzatkezdemény osztódása, mint a várandós szervezetében. Ezután a körülbelül 16-32 sejtből álló magzatkezdeményt ültetik be a leendő édesanya méhébe. Ha a beültetés elsőre sikerül, akkor több magzatkezdemény megmarad és ezekből őssejtek nyerhetők. A lombikbébi módszer azonban igen korlátozott mennyiségű őssejtet biztosít. Azt pedig még szakemberek többsége is - nem beszélve az egyházak képviselőiről - megengedhetetlennek tartják, hogy az őssejtek hozzáférhetősége miatt "állítsanak elő" ilyen módon magzatkezdeményeket. Szerencsére a tudományos kutatások igazolták, hogy a magzati fejlődés 15. napján meginduló szerv, szövet és sejt specializálódás ellenére a magzatban, elsősorban a vérképzőrendszerben megmaradnak ilyen őssejtek, és ezek a születéskor a köldökzsinórvérből kinyerhetők. A köldökzsinórvérből származó őssejtek gyűjtése semmiféle erkölcsi problémát nem vet fel, még a katolikus egyház feje, a római pápa is üdvözölte alkalmazását.

A köldökzsinórvérből nyert őssejtek mélyhűtött állapotban hosszú ideig tárolhatók, és már eddig is számos alkalommal alkalmazták ezeket csontvelő-átültetés pótlására, sikerrel. Az újabb kutatások szerint mód van ezeknek az őssejteknek irányított specializálódását is elérni. Az így előállított hasnyálmirigy szigetsejtek beültetése a beteg szervezetébe pedig - a cukorbetegek életre szóló injekciós inzulin- kezelése helyett - e betegség meggyógyítását jelentené.
Korlátlan lehetőségek
Már emberi vizsgálatok eredményei is igazolják, hogy az őssejtekből előállított szívizomsejtek képesek beépülni a szívinfarktus után elhalt szívbe és helyreállítani annak működését. Állatkísérletekben a Parkinson-, az Alzheimer-kórban is igen ígéretesnek találták a köldökzsinórvérből nyert őssejtek alkalmazását. Így az orvostudomány előtt egy új és csodálatos perspektíva nyílhat az emberi életet megkeserítő és megrövidítő betegségek meggyógyítására.

Mindezek ismeretében egyre elterjedtebb az újszülöttek születésekor a köldökzsinórvérből nyert őssejtek erre létesített "bankokban" való megőrzése. Hiszen az így 20 évre vagy akár hosszabb időre megőrzött őssejtek az újszülött-, de akár felnőtt- vagy időskorban jelentkező betegségeinek igen hatásos orvoslását szolgálhatják.
Szerző: Forrás: Megjelent:
Dr. Czeizel Endre Anyák Lapja 2002. augusztus 1.

Válasz