Bevált otthoni praktikák fájós ízületekre
Kapott hideget, meleget?
Hogy
mikor, mi tesz jót az ízületeknek, ahhoz ismerni kell, mitől fájnak, és
milyen állapotban vannak. Az időszakos gyulladásos fájdalom más
kezelést igényel, mint a kopás miatt fennálló, tartós fájdalmak: egyszer
a jegelést, másszor épp meleget...
Különböző bántalmak és tilalmak
Míg a fellobbanó, gyulladásos fájdalmak idején a hűsítő pakolás
használ, és tilos a mozgatás, addig a nem gyulladt, de sajgó,
berozsdásodott ízületeket enyhe meleghatás után lehet legjobban mozgásra
bírni. Tudni kell tehát, mit érez az ízület, és nem érdemes mellőzni
az orvosi kivizsgálást, nehogy pont az ellenkezőjét tegyük, mint amire
ízületeinknek szüksége volna. Ez az otthoni praktikák alkalmazására is
igaz. Óvatosan persze lehet próbálkozni ezzel-azzal, mert mindenki maga
érzi, mikor mi tesz jót tagjainak, de vaktában és erőteljesen mégsem
illik beavatkozni.
Ami fekszik, nyugszik!?
Gondoskodjunk olyan ágyról, amiből nem fájós háttal kelünk föl.
Legyen lapos és viszonylag kemény. Tévhit, hogy éjszakára a kemény
matrac szolgálná leginkább a hát és a gerinc egészségét. A közepes
keménység az optimális, ezen fekve fáj legkevésbé másnap reggel a derék,
a hát, a vállak és a nyak területe. Ez nem azt jelenti, hogy
mindenkinek ugyanolyan kemény ágyon esik jól az alvás. Az az
aranyszabály, hogy minél nehezebb emberről van szó, annál keményebb
matracra van szüksége, hogy alvás közben ne süppedjen be az ágyba,
gerince megfelelő, egyenes tartásban pihenhessen és lazulhasson el. A
vállak és karok szintén nyugodtan pihenjenek a törzs mellett, hogy a
vállizmok is ellazulhassanak. Ha a hát görbe, domború, és nem ideális az
ágy, a vállakat és karokat lapos kispárnán nyugtathatjuk. A fejpárna is
lapos legyen, hogy a nyak pontosan a gerinc folytatásaként nyúljon el
rajta, ne lógjon, vagy legyen magasabban. A felkelés mindig
oldalfekvésből történjék. Lehetőleg ne aludjunk huzamosabb ideig háton.
Kifejezetten tartásjavító viszont a hason fekvés.
Még ülni sem tudunk!

Ha csak kényelmetlennek érezzük testtartásunkat, már oda kell
figyelnünk, változtatni kell.
Szokott fészkelődni ülés közben? Nem? Az baj, de talán még nem késő.
Cserélje le kényelmetlen székeit! Nem biztos, hogy a drága szék a jó.
Az számít, hogy hosszú távon is tud-e kényelmesen, egyenes testtartásban
ülni rajta: azaz talpak a földön, a térdek derékszögnél kicsit tompább
szögben, a hát egyenes. Az asztal inkább legyen egy kicsit magasabb,
mint alacsony. Pihenéskor egyenes háttal tudjunk hátradőlni az
ülőalkalmatosságon. Görnyedni tilos! Ha a széktámla kényelmetlen, a
derekat megtámasztó párna egyszerű és olcsó megoldás. Amikor kényelmesen
elnyúlva, a lábakat feltéve akarunk ülni, a hát akkor is legyen
egyenes. Ne csavarjuk ki a törzset, ne legyen a csípő hosszabb ideig
ferde helyzetben. Ha belefáradtunk az ülésbe, néha fel kell állni,
kicsit mozogni, hogy ne merevedjünk egészségtelen testtartásba a
fáradtság miatt, vagy ha tehetjük, inkább feküdjünk le, minthogy
nyakatekert pózokban próbálkozzunk ülve maradni.
A helyes ülésre a volán mögött is figyelni kell! Bár a legtöbb
autóülés jól beállítható, nem szégyen a kispárna, vagy az ék alakú
derékpárna használata sem. A lényeg, hogy minél hosszabb ideig kényelmes
legyen.
Min áll vagy bukik?
Ízületeink egészsége például azon is, hogy helyesen állunk-e.
Meg-megfájdul a háta, dereka, ha kicsit többet kell állnia? Tanuljon meg
állni! Hosszasabb álldogálással járó alkalmakkor álljon kis terpeszben,
mindkét lábbal a földön, szimmetrikusan terhelve a gerinc és csípő két
oldalát. A feneket húzza kicsi maga alá, és lazításképpen tegyen
időnként néhány lépést.
Ha bármilyen tevékenység viszonylag hosszas mozdulatlanságra
készteti, és elgémberedik, - ha csak teheti -, feküdjön hanyatt a földön
néhány percre. Lábait tegye fel egy székre, hogy térdei derékszögben
legyenek. 5-10 perces lazítás elegendő. Ha sokat olvas, tanul, lehetőleg
hason fekve tegye, mert gerinckímélő, hátizom-erősítő.
Emelés, cipelés, háztartási munka

A csavarodó, tekeredő mozdulatok fölöslegesen terhelik az
ízületeket, főként a gerincet. Alapszabály, hogy nehéz tárgyakat
felemelni csak hajlított térdekkel, egyenes háttal szabad, különben a
gerincet a szükségesnél jobban terheljük. Cipeléskor a jobb és bal
kézben azonos tömeg legyen, a szatyor soha ne húzzon csak az egyik
oldalon. Porszívózni és ablakot mosni is egyenes háttal kell.
Az igazi talp alá való
A javarészt betonon közlekedőknél elengedhetetlen a rugalmas, puha
talpú cipő, ami felfogja a betonos talajnak minden egyes lépéskor
bekövetkező, csontokat, ízületeket kalapáló ütését. Ha kedvenc cipőnk
vékony vagy kemény talpú volna, vegyünk bele betétet, vagy kérjük cipész
segítségét. A jó talp megelőzi a fájdalmakat, és csodákat tehet!
Ha csak rozsdás, de nem gyulladt
A nehezen mozgó, ám nem gyulladt ízületeknek nem tesz jót a zimankó.
A hidegre érzékeny ízületekkel élők télen valósággal úgy érezhetik,
mintha csontjaikig hatolna a hideg. Főként a térd, a csípő, a gerinc,
majd az ujjak és a bokaízületek hidegsége zavaró. A hideg okozta
rosszabbodást mérsékli, ha folyamatoson mozgatjuk és melegben tartjuk az
ízületeket. A meleg csökkenti a fájdalmat, mozgékonnyá teszi az
ízületeket, javítja a környező szövetek vérkeringését, 37-39 Celsius fok
körüli hőmérsékleten az izmok is ellazulnak, az anyagcsere-végtermékek
gyorsabban elszállítódnak.
A tehermentesített ízületek mozgatása lassítja a rosszabbodást,
kopást. Az aktív emberek ritkábban szenvednek artrózisban, mint a
mozgáshiányos életmódot folytatók. Igazi hidegben meleg sportruhával és
ízületvédő pántokkal lehet megvédeni tagjainkat a lehűléstől. Sportolás,
mozgás előtt az ízületeket szó szerint is be kell melegíteni,
melegvizes zacskót vagy előmelegített homokzsákot felhelyezve. A modern
melegítő csukló- és egyéb ízületvédők a ruha alatt is hordhatók.
A hideg napokon érdemes ízületvédő gyógynövényekből készült vízben
gyógyító fürdőt venni. A meleg/langyos fürdővíz hőmérsékletét forró víz
hozzáadásával lassan emeljük 37-39 Celsius fokosra. A fürdővízben
hetente két-három alkalommal mintegy 15 percet kell eltölteni. A
kezelőorvossal is érdemes konzultálni, és időnként gyógyfürdő-beutalót
kérni.
Csalán, fűzfafakéreg és zellertea

Sok ízületvédő, gyulladásgátló gyógynövény ismert, melyeket
gyógyszertári teakeverék formájában szerezhetünk be. A vízhajtó hatású
csalánlevél, a fűzfakéreg vagy az árnika is megtalálható az ízületekre
ajánlott gyógyteakeverékekben, melyeket a kellemesebb íz kedvéért menta-
és mályvalevéllel készítenek. Ugyancsak hatékony a gyöngyvessző
(Spirea) és az orbáncfű (Hypericum perforatum) levele. E leveleket
hideg vízben egy óra hosszat kell áztatni, majd felfőzni. 5-10 perces
állás után szűrve fogyasztható napi három-négy csészével.
A zellertea vagy zellergyökér-főzet úgy készül, hogy a felaprított
zellergumót hideg vízzel leöntjük, majd felforraljuk. Mézzel ízesítve
napi két bögrével fogyaszthatunk belőle.
Az Afrika félsivatagos vidékeiről érkező ördögcsáklya (Harpagophytum
procumbens)
gyulladáscsökkentő és fájdalom-csillapító hatását ízületi kopással
küszködők esetében klinikai kísérletek is igazolták. Főként enyhe reumás
fájdalmakra ajánlott belsőleg és külsőleg egyaránt
Vérkeringést és az ízület működését serkentő fürdővízbe adagolható
illóolajok a rozmaringolaj, az eukaliptuszolaj, a levendula- és
citromolaj, az olíva-, a majoranna- és a kámforolaj, az ízületek
működését serkentő masszázsokhoz is eredményesen alkalmazzák őket.
Konyhai tippek - pakoljunk ételt!
Régi, s némileg vitatott módszer a káposztaleveles borogatás: a
káposzta- vagy kelkáposzta levelek ereit kivágjuk, a levelet nyújtófával
kisimítjuk, majd ezzel borogatjuk a fájós tagokat. A levelek hűsítenek,
és kivonják a méreg- és salakanyagokat. A legjobb éjszakára felhelyezni
őket.
A gyulladt ízületre ajánlják a hideg túrópakolást, amit nedves
ruhába téve mintegy fél órán át kell az ízületen hagyni. Mások a
mustáros pakolásra esküsznek. Orvosi állásfoglalás nem áll e népi
módszerek mögött, de miután ártalmas hatásáról sem tudunk, nyugodtan ki
lehet próbálni.
Szerző: | Forrás: | Megjelent: |
Máriáss Márta |
HáziPatika.com |
2009. november 3. |
Kommentáld!